2022. augusztus 11., 08:00

A tömbösödő világrend veszélyei

A szomszédságunkban zajló ukrajnai háború következtében alig három évtized elteltével ismételten ütközőzónává vált a kelet-közép-európai régió. A magyar kormányfő kivételével a térség vezetői egyelőre alig érzékelik, milyen veszélyeket rejt magában, ha egy új hidegháborúban Közép-Európa felvonulási tereppé válik.

orbán
Orbán nagy visszhangot kiváltott szereplése az amerikai konzervatív holdudvar éves találkozóján soha korábban nem látott szintre emelte az amerikai és a magyar jobboldal kapcsolatát
Fotó: MTI

Orbán Viktor idei tusványosi beszéde kapcsán néhány elhíresült mondat miatt ezúttal nem a lényegre irányult a figyelem. Pedig a magyar kormányfő helyzetleírása a feléledőben lévő hidegháborús logikáról, a világrend ismételt tömbösödéséről szűkebb pátriánkra nézve is valós veszélyeket rejt magában. Ha az ukrajnai háború elhúzódik, Közép-Európa menthetetlenül a nyugati világ felvonulási terepévé, szürke garnizonjává válik, aláásva a térség felzárkózási esélyeit a világgazdasági centrumhoz.

A tartós ukrajnai béke Közép-Európa érdeke

Vagyis az ukrajnai háború kölcsönös érdekegyeztetésen nyugvó tartós lezárása elemi érdeke a Szovjetunió összeomlását követően ismét a Nyugat és a Kelet közé szoruló régiónknak. Ez még akkor is így van, ha a Kijev elleni orosz agresszió sok tekintetben aláásta Közép-Európa önálló szerepfelfogásáról a múlt évtized közepétől egyre markánsabban kialakuló képet.

A 2015-ben kicsúcsosodó migrációs válságra közös válaszokat tudott adni Közép-Európa, amely azon a felismerésen alapult, hogy a térség államai a biztonság és a stabilitás garanciájaként tekintenek társadalmaik kulturális értelemben vett homogenitására, szemben a nyugat-európai és tengerentúli multikulturális társadalmak belső feszültségeivel.
Politikai indíttatású boszorkányüldözés

Túlzás nélkül állítható, Orbán Viktort az illegális migráció elleni határozott fellépés emelte a világpolitika térképére, amit egy alig tízmilliós ország vezetőjeként pusztán hatalmi súlyánál fogva aligha érhetett volna el.  Orbán a V4-ek legkarizmatikusabb politikusaként valóságos térségi vezetővé nőtte ki magát, amely közép-európai országcsoport már nehezen figyelmen kívül hagyható erőtényezőt jelentett a térség sajátos érdekeinek védelmében az Európai Unión belüli vitákban.

A 2019-es európai parlamenti választás azonban nem hozta meg az erős Európát és a nemzetállamok érdekeinek összehangolását zászlajukra tűző szuverenista erők áttörését.

Az Orbán Viktor által képviselt politika, amelyre a magyar választóktól választásról választásra európai összevetésben is példátlan felhatalmazást kapott, az Unió döntéshozó szerveiben kisebbségben maradt, amely fokozatosan megágyazott egy mindinkább boszorkányüldözésbe hajló politikai nyomásgyakorlásnak.

A magyar kormány elleni támadások még inkább felerősödtek azt követően, hogy a Fidesz elhagyni kényszerült a kulturális baloldal identitáspolitikai küzdelmeivel egyre inkább azonosuló Európai Néppártot.

Meghatározóvá vált a hidegháborús logika

A február 24-i orosz agresszió következtében ismét meghatározóvá vált a hidegháborús logika, Közép-Európa óhatatlanul az 1989-et megelőző négy évtizedhez hasonlóan felvonulási területté vált. A magyar kormány által megfogalmazott célok: a katonai szerepvállalás elkerülése és a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések szorgalmazása, amelyeket az április 3-i választásokon a magyar választók elsöprő többsége támogatott, a térségen belül nem talált követőkre.

Mindez nem pusztán a V4 korábban markáns körvonalainak elmosódásához vezetett, hanem a konzervatív varsói és budapesti kormányok szilárd, értékalapú együttműködését is meglazította. Vagyis a fenyegető energiaválság és a pandémia hatásait felerősítő háborús infláció idején a közép-európai együttműködés feltételei jelentősen meggyengültek, a Brüsszellel szemben felvállalt vitákban alaposan leszűkítve az Orbán-kormány mozgásterét.

Az uniós vezetés ezt kihasználva nyílt politikai nyomásgyakorlással tartja vissza a Magyarországnak járó közösségi forrásokat a jogállamisági gumiparagrafust demokráciabunkóként forgatva a renitens, s a korábbi partnereiről jórészt leválasztott Budapest ellen.

orbán
Orbán Viktor idei tusványosi beszéde kapcsán néhány elhíresült mondat miatt ezúttal nem a lényegre irányult a figyelem
Fotó:  MTI
Milyen tere nyílik a szuverenista politikának?

Ebből következően az áprilisi kétharmados győzelmet követően az Orbán-kabinet vitathatatlan demokratikus felhatalmazással, de érzékelhető nemzetközi ellenszélben, tulajdonképpen kormánypozícióban lévő szilárd szövetséges nélkül kezdte meg egymást követő negyedik kormányzati ciklusát. Mindez annak is köszönhető, hogy bár Magyarországon tavasszal földindulásszerű győzelmet aratott a jobboldal, az elmúlt időszak európai választásain a szuverenista pártok, vagy azok jelöltjei rendre alulmaradtak, ahogy Andrej Babiš Csehországban, Janez Janša Szlovéniában, de ebbe a sorba illeszthető a francia elnökválasztás Emmanuel Macron ismételt sikerét hozó eredménye is.

Az Orbán-kormány szövetségi politikájának megerősödését azonban az előzetes esélyek tükrében joggal várhatja a szeptemberi olaszországi választásoktól, ahol a balközép dominanciájú kormány bukása után a szuverenista jobboldal veheti át a kormányrudat. Budapest és Róma együttműködése a későbbiekben megalapozhatja a nemzeti értékek mellett elkötelezett, a kulturális baloldal identitáspolitikai ámokfutását feltartóztató pártok sikeres szereplését a 2024-es európai parlamenti választásokon.

Az európai politika alakulása szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a szuverenista pártok képesek lesznek-e egységes alternatívát kínálni a választóknak, vagy az ukrajnai háború által is felerősített érdekellentétek a korábbiakhoz hasonlóan ismételten szétfeszítik egy egységes, markánsan keresztény-konzervatív európai tömb felállását.
2024 kulcsfontosságú évnek ígérkezik

Ahogy Orbán Viktor Tusnádfürdőn fogalmazott, a 2024-es év meghatározó lesz a világpolitikát befolyásoló folyamatok alakulása szempontjából. A Biden-kabinet, a korábbi Obama-adminisztrációhoz hasonlóan nyíltan politikai ellenfélként tekint az Orbán-kormányra. A konzervatív budapesti kabinet ezért a szabad világ kulcsfontosságú tengerentúli hatalmában csakis akkor találhat ismételten partnerre, ha a republikánusok két év múlva visszaszerzik a Fehér Házat. Közép-Európa és Magyarország számára ebből a szempontból is fontos körülmény, hogy a kormányzati szerepre készülő amerikai jobboldal legfontosabb véleményformálói mintaként tekintenek az Orbán-kabinet 2010 óta négy földindulásszerű győzelmet hozó politikájára.

Orbán Viktor nagy visszhangot kiváltott szereplése az amerikai konzervatív holdudvar éves találkozóján, a dallasi CPAC-en soha korábban nem látott szintre emelte az amerikai és a magyar jobboldal kapcsolatát.

Orbán Tusványoson egyértelműen letette a voksát Donald Trump újraválasztása mellett, hasonlóan ahhoz, amikor 2016 nyarán a világ vezetői közül elsőként sorakozott fel az őszi választáson diadalmaskodó Trump mögé. Az amerikai-magyar kapcsolatokban mérföldkőnek számított, hogy a demokrata elnökök idején tapasztalható fagyos viszony lassú oldódása után 2019-ben Trump elnök fogadta Orbán Viktort.

A magyar kormányfő dallasi fellépését megelőző Trump-Orbán találkozó jól jelzi a két politikus szövetségét, de Orbán a CPAC-en elmondott beszédében taktikusan nem említette Trump jelöltségét. A konzervatív budapesti kormánynak ugyanis elsődlegesen fontos az amerikai republikánusok szövetsége, bárkit is jelölnek a hivatalban lévő Joe Biden, vagy az őt váltó demokrata induló ellenében.

Orbán Viktor azzal számol, hogy egy republikánus vezetésű amerikai adminisztráció a demokrata kormányzathoz képest sokkal inkább hajlik majd az ukrajnai konfliktus érdekegyeztetésen alapuló tartós rendezésére. Mindez, ahogy az elöljáróban levezettük, kitüntetett magyar, s nem utolsósorban közép-európai érdek.

Megjelent a Magyar7 2022/32. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.