A román ügyészség szerint nem történt bűncselekmény az erőszakos úzvölgyi temetőfoglaláskor
A Moinesti városi ügyészség továbbra sem látja, hogy bűncselekmény történt volna 2019. június 6-án, amikor nacionalista románok több ezres csoportja erőszakkal behatolt az úzvölgyi katonatemetőbe, hogy ott felszentelje és megkoszorúzza a román hősöknek létrehozott parcellát.
Az ügyészséget a Moinesti városi bíróság kötelezte tavaly decemberben arra, hogy folytassa a temetőfoglalás kivizsgálását, miután megsemmisítette az ügyet lezáró ügyészségi rendeletet. Akkor élénk sajtóvisszhangot, és emberi jogi szervezetek tiltakozását váltotta ki, hogy
a történteket kivizsgáló ügyész kizárólag román tanúkat hallgatott meg,
és
nem vélte például gyűlöletre vagy diszkriminációra való uszításnak a temetőnél skandált „kifele a magyarokkal az országból!” jelszót.
A megismételt vizsgálatot lezáró, hasonló tartalmú ügyészségi rendeletet az egyik feljelentő fél, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) sajtóirodája ismertette szombati közleményében.
Az EMSZ összefoglalója szerint
a vizsgálat során ezúttal is kizárólag román tanúkat hallgattak meg,
akik azt vallották, hogy nem történt rendzavarás, noha ezt számos videófelvétel cáfolja.
A román tanúk beszámolói szerint épp a jelenlévő magyar közösség képviselői viselkedtek úgy, hogy az erőszakos cselekedethez vezethetett volna, de szerencsére a románok nem válaszoltak a provokációra.
Az ügyészség kitért arra, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat nem tett feljelentést a katonatemető kapujának megrongálása miatt, ezért ejtette a rongálásra vonatkozó vádat. Ugyanígy ejtette az ügyészség a testi sértésre vonatkozó vádakat is, arra hivatkozva, hogy ilyen feljelentés nem érkezett hozzájuk.
Ejtették a garázdaság és közrend megzavarására vonatkozó vádakat is,
mondván, csak hazafias dalok és a román himnusz hangzott el a helyszínen.
Az indoklás egy későbbi pontján az ügyészség beismerte, hogy mégiscsak hallhatók voltak a jelenlévő magyarokat gyalázó rigmusok. Ezeket azért nem tekintette kisebbségellenes gyűlöletbeszédnek, mert szerinte nem a nagyközönségnek, hanem csak egy meghatározott számú csoportnak szóltak.
Számos videófelvétellel bizonyítottuk magunk is, hogy az úzvölgyi temetőnél nem csak hősi halottaink emlékét gyalázták meg, hanem botokkal, zászlórudakkal támadtak a magyarokra. Úgy tűnik, minden tény és bizonyíték ellenére az ügyészség az agresszorokat védi, s ez egyetlen dolgot bizonyít, mégpedig azt, hogy Románia nem jogállam” - idézte az EMSZ közleménye Csomortányi Istvánt, a szövetség társelnökét.
„Én ott voltam az úzvölgyi temető kapujában, amikor az odagyűjtött román tömeg ránk támadt és betört a temetőbe. A saját szememmel láttam, amit a videófelvételek is igazolnak.
az európai és a romániai jogrendet semmibe véve” - tette hozzá Mezei János, az EMSZ másik társelnöke.
A székelyföldiek élő láncot vontak a temető elé, hogy a koszorúzás leple alatt ne lehessen egyházi szertartással felavatni a román parcellát, melynek létrehozása perek sorozatának a tárgyát képezi.
A temetőt a magyar élő láncot megkerülő futballhuligánok csoportjai foglalták el, akik kitépték a sírkert kapuját, és a székelyföldi tüntetőket, újságírókat bántalmazva utat nyitottak a román parcellát felavató papoknak és a román koszorúzóknak.
Az események után több magyar résztvevő, szervezet és intézmény is ügyészségi feljelentést tett a nacionalista szólamokat skandáló támadók ellen,
ám a terület hovatartozásának a tisztázatlansága miatt ezek egy része a Bákó megyében illetékes moinesti ügyészséghez, más része a Hargita megyében illetékes ügyészséghez került. Utóbbi még sem vádemelésről, sem az ügy lezárásáról nem rendelkezett.
