A magyarországi németek kitelepítésére emlékeztek Bonyhádon, a felvidéki magyarság is szóba került
A németek kitelepítése ártatlan családok jogfosztása, kifosztása, meghurcolása és elűzése volt - mondta a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár hétfőn Bonyhádon, a magyarországi németek elhurcolásának 80. évfordulóján tartott megemlékezésen.
Nagy János a Szeplőtelen fogantatás templomban rendezett eseményen felidézte, 1946. januártól otthonaikból elűzött emberekkel teltek meg az országutak és a vasutak. A Völgységből 13 ezer embert vittek el, a környék legdolgosabb gazdáit, iparosait, kereskedőit.
- fogalmazott.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a vezetők közül legtöbben igent mondtak a kitelepítésre, a tiltakozó Mindszenty József hercegprímás és Ordas Lajos evangélikus püspök véleményét félresöpörték.
- fogalmazott Nagy János.
Az államtitkár szerint a 20. század közepén lezajlott események két tanulsággal szolgálnak a mai magyaroknak. Az első az, hogy csak erős, szuverén országok tudják megvédeni a polgáraikat.
"Európa sajnos olyan hely lett, ahol időről időre felemelkednek birodalmak, a vezetőik meg akarják mondani, hogy miként, kikkel éljünk vagy éppen kikkel ne éljünk együtt a magyar hazában. Így gondolta a nemzeti szocializmus, az +unokatestvére+, a nemzetközi szocializmus, és most ugyanezt akarja a liberális globalizmus is" - tette hozzá.
Úgy folytatta: ma a mi nemzedékünknek azt akarják megmondani, kikkel éljünk együtt. A magyarok nem hajlandók részt venni a nyugatiak migrációs kísérleteiben. "Naponta egymillió eurós büntetést fizetünk Brüsszelnek azért, hogy ne kelljen bevándorlóországgá válnunk, a bírság jóval kisebb ár, mint egy bevándorlóországgá tett Magyarország migrációs kiadásai lennének" - magyarázta.
A második tanulság, hogy a háború önmagában is ördögi dolog, de az igazán gyalázatos események a háború után következnek - hangoztatta. Mint mondta, vélt bűnt kollektív büntetéssel végképp nem lehet jóvá tenni. A kollektív bűnösség elve nem csak a keresztény hitelvekkel összeegyeztethetetlen, hanem a magyar alkotmányossággal, az európai és nemzetközi jogi szerződésekkel is - húzta alá.
Nagy János kitért arra, hogy Szlovákiában "egy régi, letűntnek hitt világ bújt elő a sötétből". Kiemelte, "az összes törvény, ami a kollektív bűnösség jegyében bélyegez meg embereket, a történelem szemétdombjára való".
- jelentette ki az államtitkár.
Arról is beszélt, hogy az emlékezésen jelen lévő Csibi Krisztina - a Potápi Árpád János 2024-es halála után megválasztott - fideszes országgyűlési képviselő bebizonyította: méltó folytatója a volt nemzetpolitikáért felelős államtitkár munkájának. "Meggyőződésem, hogy ezen a vidéken idén áprilisban ő a biztos választás" - jegyezte meg.
A bonyhádi képviselő többek között arról beszélt: azt kéri a "fennvalótól", hogy soha többé senki ne aggassa egyetlen nép fiaira se a kollektív bűnösség jegyét, mert méltatlan és igazságtalan.
Az évforduló alkalmából Mayer Mihály korábbi pécsi megyéspüspök német nyelvű istentiszteletet tartott, majd az emlékezés résztvevői megkoszorúzták a Bonyhádról elűzött németek emlékművét.
A második világháborút lezáró potsdami konferencián a győztes nagyhatalmak abban állapodtak meg, hogy a Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon maradt német lakosságot "szervezett és humánus módon" legalább részben át kell telepíteni Németországba.
