A LIBE-bizottság látogatása nyílt beavatkozás a magyar belpolitikába
Az Európai Parlament (EP) Állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) magyarországi látogatásának valódi célja az volt, hogy különböző eszközökkel beavatkozzon a 2022-es országgyűlési választásokba és hatalomra segítse a brüsszeli érdekeket kiszolgáló magyar baloldalt - írta a Századvég Alapítvány a legújabb elemzésében, amelyet pénteken juttattak el az MTI-hez.
Felidézték: a LIBE-bizottság hét tagja három napot töltött Magyarországon, hivatalosan azzal a céllal, hogy tájékozódjon a magyar jogállamiságról, és információt szerezzen arról, változott-e valamit annak helyzete a 2018-ban elindított úgynevezett 7-es cikkely szerinti eljárás óta.
- írta elemzésében a Századvég.
Hozzátették: ez a vélelem beigazolódni látszik, ugyanis a küldöttség vezetője, Gwendoline Delbos-Corfield szerint a magyar egyfajta egypártrendszer, és kérdéses a választások tisztasága. Úgy vélték, "a francia származású brüsszeli bürokrata" az ilyen kijelentésével "nem tesz mást, mint a magyar baloldal szekerét tolja, jelen esetben pedig a - minden elvi és erkölcsi megfontolást háttérbe szorító - összefogott ellenzéknek kampányol nemzetközi színtéren".
Felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország független, demokratikus jogállam, a LIBE-küldöttség vezetőjének aggodalmai valótlanok, az általa a választásokkal kapcsolatban megfogalmazott vádak pedig alaptalanok.
A médiapiaccal kapcsolatos kritikákkal kapcsolatban pedig kifejtették, "a baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiakörnyezettel ellentétben a magyar viszonyok kiegyensúlyozottabbak, mivel minden politikai nézet és irányzat eljuthat a nyilvánossághoz".
Az elemzés szerint Gwendoline Delbos-Corfield úgy véli, az EU és a magyar kormány konfliktusának egyik oka, hogy a magyar kormány szerint a jogállamiságnak több definíciója létezik, miközben az unió éppen arra épül, hogy a jogállamiság nem nézőpont kérdése.
A Századvég elemzése felhívta a figyelmet arra: a jogállamiságnak köztudottan nincs egy egységesen elfogadott definíciója, annak elemei vannak, mint például a szabad választások, a többpártrendszer vagy a szólás- és sajtószabadság.
- szögezték le.
Az elemzésben úgy vélték, a vita forrása sokkal inkább az,
"hogy egyesek politikai célokra használnak jogi terminológiát, és alaptalan vádakat megfogalmazva agitálnak azon tagállamok kormányai ellen, amelyek nem követik az uniós narratívát".
A Századvég elemzése szerint ezek alapján nem túlzó az a megállapítás, hogy a bizottsági látogatás tárgya
A "tényfeltáró látogatás" során olyan témákat érintettek, többségében kormánykritikus szereplőkkel tárgyalva, amelyeket illetően megmásíthatatlan prekoncepciókkal rendelkeznek, és így szinte biztosan állíthatjuk, hogy a többségében baloldali képviselőkből álló politikai testület kiküldött tagjai arra az - előre megírt és valótlan - konklúzióra jutnak, hogy Magyarországon megszűnt a demokrácia, az alapvető jogok érvényesülése pedig csak nyomokban észrevehető. Ez alapot adna a globalista európai baloldalnak a még intenzívebb támadásokra és nyomásgyakorlása, amivel Magyarország megbüntetését kívánják elérni a Európai Tanácsnál és az Európai Bizottságnál
— olvasható az elemzésben.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az Európai Parlament 2019-ben még a tagállami választások befolyásolása ellen foglalt állást.
