A Külhoni Magyarságért Díjat Korpás Éva és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kapta a Felvidéken
Szent István királyunk ünnepe alkalmával Magyarország miniszterelnöke Külhoni Magyarságért Díjakat adományozott, melyeket Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára augusztus 20-án adott át az Országházban.
A díjat 1995-ben alapították, és azóta nemzetrészek szerint arányosan ítélik oda az oktatásban, kultúrában, a nemzeti örökség megőrzésében, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződésben kiemelkedő tevékenységet végző külhoni magyar személyeknek és szervezeteknek. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is tíz díjazott volt, a megtisztelő elismerést Felvidékről Korpás Éva népdalénekes és a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség kapta.
Semjén Zsolt ünnepi beszédében Szent István királyunk ország- és nemzetépítő munkáját méltatta követendő példaként, mivel ma is fontos feladatot jelent ez mindnyájunk számára határon innen és túl. Magyarország akaratlanul is világnemzet, amiről nem mi tehetünk, a történelem hozta úgy, hogy nemcsak az országhatárokon belül, nemcsak a határok mentén, hanem szerte az egész világban mindenhol élnek magyarok - mondta.
Hangsúlyozta:
az idei díjazott személyek és szervezetek is nemzetépítők, összefogják a magyarságot, tartalmas élettel töltik meg a nemzetiségi létet. Ők most a jelenkori nemzetépítő kis Szent Istvánok, amiért köszönettel és hálával tartozunk nekik!
A komáromi, kétszeres Fonogram-díjas, háromszoros Harmónia-díjas Korpás Éva népdalénekesnek már hét szólólemeze jelent meg. 2007-ben Csalogató címmel készítette első önálló, gyermekeknek szóló lemezét. Dalaiban a komolyzene, a népzene és a világzene stílusjegyei mellett a jazz is megjelenik. A felvidéki magyar zenei kultúra gazdagításának elismeréséül részesült a Külhoni Magyarságért Díjban.
Elmondása szerint Korpás Éva „zsigerileg“ lokálpatrióta. Ragaszkodik szülővároshoz, Komáromhoz, itt él a családja, a testvérei, a barátai, szinte mindenki, aki számít, akire számíthat. A szülőváros egy biztos pont az életében.
Felvidéken Komáromban 1913-ban alakult meg az első cserkészcsapat. A Trianon utáni Csehszlovákiában nehéz helyzetbe kerültek a magyar cserkészcsapatok, létük veszélyeztetve volt. Saját cserkészszövetség létrehozását a hatóságok nem engedélyezték. 1926 után tagjai lehettek a Csehszlovák Cserkészszövetségnek, amely ugyan nem támogatta őket, de legálissá tette működésüket.
A szocializmus éveiben a cserkészet tiltott tevékenységforma volt. Aztán a fordulatot követően 1990. március 11-én alakult meg a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, amely a cserkészet szellemében a szlovákiai magyar gyerekek és fiatalok valláserkölcsi magatartását, testi és szellemi képességének fejlesztését szolgálja. A szövetségnek 1372 tagja 42 cserkészközösségben működik Dél-Szlovákia magyarlakta településein Pozsonytól egészen Királyhelmecig.
Magyarország miniszterelnöke a Külhoni Magyarság Díj adományozásával a cserkészszövetségnek a felvidéki magyar fiatalokért végzett áldozatos munkáját ismerte el.
