A Kisebbségi Jogvédő Intézet küldetése
2020. június 4. a magyar nemzet számára két különleges üzenetet hordozott. Az elmúlt száz esztendőben az elcsatolt területeken a többségi nemzetek lélekszáma kétszeresére, háromszorosára nőtt. Ha ott élő magyar nemzettársaink teljes jogú állampolgárai lettek volna az utódállamoknak, ma legalább hétmillió magyar élne a szomszédos országokban. – jelentette ki Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója, a kilencedik Kisebbségvédelem Európában című nyári egyetem megnyitóján.
Ezzel szemben a 2010/11-es népszámlálási adatok tanúsága szerint csupán kétmillió kétszázezren vannak. Ha ezt a számot kiegészítjük a valamilyen okból magát nem magyarnak vallókkal és a számlálási csalások becsült összegével, akkor sincsenek többen 2,6-2,8 milliónál.
A rendszerváltozások óta eltelt három évtizedben – kisebb-nagyobb megszakításokkal – arról szólt a magyar nemzetpolitika, hogyan lehetne elérni, hogy határmódosítások nélkül a Kárpát-medencében mindenki magyarként élhessen teljes életet szülőföldjén.
Kezdetben sokan úgy gondolták, a kis lépések taktikája eredményt hozhat. A parlamentáris demokrácia eszközeivel, törvényes úton kivívni a minél teljesebb önrendelkezést. Nem volt rá fogadó készség sem a nemzetközi térben, sem a szomszédos államokban. Három évtizede tízesztendős népszámlálási szakaszokban több százezerrel fogy a magyarság az elszakított területeken. – fejtette ki Csóti György, aki hozzátette, hogy minden körülményt figyelembe véve, a végleges megoldást reálisan csak az autonómia, a tényleges és a teljes körű autonómia hozhatja meg.
A Kisebbségi Jogvédő Intézetet (KJI) az a felismerés hozta létre, a puszta megmaradásért kell küzdeni addig, amíg az autonómia megvalósul. Kifejtette, hogy ezzel párhuzamosan természetesen erősíteni kell az önrendelkezési jogokért folytatott küzdelmet is. A szülőföldön magyarként megmaradást két alapfeltétel garantálja: a megélhetés és a jogbiztonság.
Az intézet igazgatója megemlítette, hogy ebből a célból jött létre nyolc évvel ezelőtt a KJI, amely egy alapítványi háttérrel, budapesti székhellyel, kárpát-medencei tevékenységi területtel működő civil szervezet.
Csóti elmondta, a Kisebbségi Jogvédő Intézetet három pilléren nyugszik: jogsegélyszolgálat, oktatás és tudományos tevékenység.
- fejtette ki a Csóti György.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet küldetése a fentiek értelmében: alapvetően hozzájárulni a külhoni magyarok jogbiztonságához.
Szilágyi Péter a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) közös tanácskozásának megnyitóján közölte: a résztvevők a kormányzatból érkező megszólalók, valamint magyarországi és Kárpát-medencei szakemberek segítségével kaphatnak képet külhoni, köztük a diaszpórában élő magyarság helyzetéről és a jogvédelemről.
A kisebbségi jogok tekintetében komoly visszalépés tapasztalható "néhány ország viszonylatában" - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.
Szilágyi Péter megfogalmazása szerint a 2010 óta tartó nemzetpolitikai munkának nagyon komoly eredményei vannak a jogvédelemben is.