Vasárnap parlamenti választásokat rendeznek Romániában
Romániában vasárnap parlamenti választásokat rendeznek, amelyeken a kétkamarás parlament 312 képviselői, illetve 134 szenátori mandátumáról dönt az ország 19 millió szavazópolgára. Ezenfelül 19 nemzeti kisebbségi szervezet könnyített eljárással juttathat egy-egy képviselőt a bukaresti parlamentbe.
Romániában megyei pártlistás arányos választási rendszer működik. Az országot 43 választókerületre osztották fel, amelyeknél lakosságarányosan megszabták a képviselők és szenátorok számát. A 41 megye mellett a főváros képezi a 42. választókerületet, a külföldön élő románok számára pedig egy 43. választókerületet alakítottak ki. Minden választónak két voksa van: az egyikkel képviselőt, a másikkal szenátort delegál a bukaresti parlamentbe, oly módon, hogy saját választókerületének - képviselőjelölteket, illetve szenátorjelölteket tartalmazó - pártlistái közül választ egyet-egyet.
Országos szinten 31 párt és pártszövetség több mint tízezer jelöltje és 58 független jelölt szerepel a szavazólapokon.
A megyei pártlistákról a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek az adott pártra helyben leadott szavazatok arányában.
A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd - helyben vagy más megyében - további mandátumokként hasznosulnak. Az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik az érvényes voksok legalább öt százalékát. A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek - mindenütt az országban - a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.
A pártok és kisebbségi szervezetek jelöltlistái megyéről megyére különböznek, ezért mindenki csak abban a választókerületben voksolhat, ahova állandó vagy igazolható ideiglenes lakhelye alapján tartozik.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik saját választókerületében (vagyis nincs igazolható lakcíme az illető megyében), az nem voksolhat. Romániában 18 802 választókörbe várják a belföldi névjegyzékben szereplő 18 millió választópolgárt. A 19 millió felnőtt román állampolgár közül 990 ezer szerepel a külföldi névjegyzékben, azok, akik román áttelepedési útlevéllel hagyták el az országot. A külföldre költözött román állampolgárok számát a bukaresti hatóságok több mint ötmillióra becsülik, többségük azonban továbbra is a belföldi választói névjegyzékben szerepel.
A külföldi választókörökben pótlistára feliratkozva voksolhatnak azok, akik a román személyazonossági iratok mellett a befogadó ország által kiállított tartózkodási dokumentumot is fel tudnak mutatni.
A külföldi, 43. választókerületből négy képviselő és két szenátor kerül a bukaresti parlamentbe. Rájuk csak a külföldön élő román állampolgárok voksolhatnak. Számukra minden korábbinál több, 951 szavazókört nyitnak, ahol szombaton és vasárnap is helyi idő szerint 7 és 21 óra között lehet szavazni.
A hazaiakhoz hasonlóan az egy mandátumra nem elegendő töredékszavazatok külföldről is bekerülnek az adott politikai alakulat országos kosarába, és adott esetben valamely hazai választókerületben járulhatnak hozzá egy többletmandátum megszerzéséhez.
A román külügyminisztérium honlapján elérhető információk szerint Magyarországon a román nagykövetségen (Budapest, Thököly út 72.), és a Román Kulturális Intézetben (Budapest, Izsó u. 5.) két-két, Románia gyulai (Munkácsy u. 12.) és szegedi (Kelemen László u.5.) főkonzulátusán egy-egy szavazókört alakítottak ki. Ezekben a december 1-jei parlamenti választásokon magyarországi lakcímet tartalmazó román áttelepedési útlevéllel lehet szavazni, illetve pótlistára iratkozhatnak fel és voksolhatnak azok is, akik a román személyazonossági iratok mellett egy magyar tartózkodási dokumentumot - lakcímkártyát, regisztrációs kártyát, (állandó) tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, személyi igazolványt - is fel tudnak mutatni.
Romániában a kettős szavazás kiküszöbölése érdekében az állandó választási hatóság olyan informatikai rendszert működtet, amely a szavazásra jelentkező választópolgár személyi száma alapján valós időben ellenőrzi: jogosult-e az illető voksolni, a megfelelő szavazókörnél jelentkezett-e, és nem szavazott-e már másutt.
A korábbi felmérések szerint megháromszorozhatják parlamenti súlyukat - együttesen a mandátumok több mint 30 százalékát is megszerezhetik - a többi párt által szélsőségesnek tartott pártok. A magyar politikai szervezetek idén is közösen indulnak a parlamenti választásokon: a bukaresti parlamentben 1990 óta jelen lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) listáin helyet kapott az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) és a Magyar Polgári Erő (PME) egy-egy jelöltje is. Szombaton reggel 7 órától kampánycsend lép életbe.
A szavazóhelyiségek mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között tartanak nyitva.
Elrendelte a szavazatok újraszámlálását az alkotmánybíróság
A román alkotmánybíróság csütörtökön bejelentette, hogy elhalasztotta az elnökválasztás első fordulójában született eredmények érvényesítését, és elrendelte a november 24-én leadott csaknem 9,5 millió szavazat újraszámolását.
A taláros testülettől a 9. és a 12., helyen végzett elnökjelölt - Cristian Terhes és Sebastian Constantin Popescu - kérte a választási eredmények érvénytelenítését.
Óvásukban mindketten illegális kampányfinanszírozással vádolták az első helyen végzett, kampányát közösségi oldalakon folytató Calin Georgescu független jelöltet. Terhes a második fordulóba szintén bejutott - a harmadik helyezett Marcel Ciolacu szociáldemokrata kormányfőt mindössze 2740 szavazattal megelőző - Elena Lasconi, a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) jelöltjének eredményét is megóvta kampánycsendsértésre hivatkozva. Az alkotmánybíróság pénteken is ülésezik.
