Zöld hidrogén előállításába kezd a vágsellyei Duslo, a beruházást a Modernizációs Alap támogatja
Az Európai Unió a megújuló energiaforrásokra támaszkodik a nitrogénműtrágyák kibocsátásintenzív előállításának szén-dioxid-mentesítésében. A vágsellyei Duslo Részvénytársaság ennek érdekében a Modernizációs Alap 58 millió eurós támogatását nemcsak a zöld hidrogén gyártásához szükséges elektrolízis központ építésére szeretné felhasználni, hanem fotovoltaikus, vagyis napelemes erőmű és szélerőmű, valamint akkumulátoros energiatároló építésére is.
A nitrogén alapú műtrágyák gyártása a vegyszerek, az üveg- és acélgyártás mellett az úgynevezett nehezen mentesíthető iparágak közé tartozik. A termelési eljárások fosszilis tüzelőanyagoktól való függése miatt ezek komoly kihívást jelentenek az Unió azon törekvésében, hogy a század közepére nulla kibocsátást érjünk el.
Amellett, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használnak fel a nitrogén műtrágyák előállításához, ami a Duslo esetében a földgáz – előállításuk alapvető nyersanyaga az ammónia, amelynek előállítása során nagy mennyiségű szén-dioxid szabadul fel a légkörbe.
A nitrogénműtrágya-gyártás dekarbonizálása során két fő utat vesznek figyelembe: az egyik a rendelkezésre álló technológiák kombinációja, mint amilyen az elektrolízis, szén-dioxid-leválasztás és -hasznosítás (CCU), szén-dioxid-leválasztás és -tárolás (CCS) vagy a biometán-hasznosítás. A mási út, amelyet az Európai Bizottság preferál, a termelés megváltoztatása úgy, hogy a földgáz helyett zöld hidrogént használjunk.
Bár a hidrogén felhasználásának technológiája a nitrogénműtrágyák gyártásában még csak néhány kísérleti projekt tesztelésének stádiumában van,
a tendencia az, hogy a vegyipari ágazatok saját zöld erőforrásaikba fektessenek be, amit a gyártáshoz a jövőben felhasználhatnak.
Hasonló irányba haladnak a legnagyobb szlovákiai vegyipari cég, a vágsellyei Duslo jelenleg a környezeti hatásvizsgálat stádiumában lévő zöld projektjei – a fotovoltaikus és szélerőmű, az akkumulátoros energiatároló és a hidrogéngyártás.
A cég vezérigazgatója, Peter Bláha szerint a tervezett fotovoltaikus park Szlovákia második legnagyobb ilyen létesítménye lesz. A Duslo Részvénytársaság tulajdonában lévő 19 hektáros területen épül fel. A szélturbinák a vegyi üzem közelében nőnek majd ki a földből, amely már szerződéseket kötött a telektulajdonosokkal.
Mindkét erőmű esetében a beépített erőművi teljesítménynek a tervek szerint el kell érnie az 50 megawattot, ami évente 119 ezer megawattóra elektromosenergia-gyártást tesz lehetővé.
Az elektrolizáló berendezésnek évente több mint kétezer tonna hidrogént kell állítania majd. A zöld hidrogén ammóniagyártásban való felhasználása várhatóan évi 15 000 tonna szén-dioxid-kibocsátást takarít meg.
A szerződés értelmében 2030-ig be kell befejezni a park megvalósítást, amelynek költségei meghaladják a 120 millió eurót, erősítette meg Peter Bláha, hozzátéve, hogy a Duslo saját és banki forrásokat tervez felhasználni az építkezéshez.
Bláha szerint a cég a projekt befejezése után magára a gyártásra is kér majd állami támogatást. „Külföldön is kapnak támogatásokat a hasonló tevékenységet végző üzemek a termelésre, mert a zöld forrásból készült termékek többszörösen drágábbak” – szögezte le.
Ezt Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter is megerősítette.
Szerinte a zöld átalakulás útja, amely mellett az Európai Unió döntött, a magasabb árak útja lesz.
„Ha azonban már ezen az úton haladunk, akkor Szlovákia esetében garantáljuk, hogy azokat a rendszereket, amelyek az ipar némi visszamenőleges támogatását feltételezik, úgy alkalmazzuk, ahogy azt az Európai Unió feltételezi. Ez az egyik kötelezettségvállalás, amelynek működnie kell. Ellenkező esetben búcsút mondhatunk az iparnak, Szlovákiában minden bizonnyal, de belátható időn belül Európában is” – tette hozzá a miniszter.
Taraba szerint szükség lesz egy kibocsátási törvény elfogadására, amely új mechanizmust hoz létre.
„Akiknek kibocsátási egységet kell vásárolniuk, az ebből származó bevétel 50 százaléka jelenleg a pénzügyminisztérium számlájára kerül. Az új rendszer szerint a teljes összeget a Környezetvédelmi Alapba kell befizetni, és vissza kell fordítani azt az iparba” – zárta a miniszter.
Az energiaválság és az alacsonyabb termelési volumen ellenére a cég rekord eredményeket ért el 2022-ben. Míg 2021-ben 5 millió euró volt a nyeresége, addig tavaly 107,8 millió euró. Bevételei 78 százalékkal, több mint egymilliárd euróra nőttek. Jót tett neki ugyanis a vegyipari termékek drágulása, amelyet elsősorban az Oroszországból és Fehéroroszországból származó műtrágya Európai Unióba történő behozatalának tilalma okozott.
