2024. május 28., 16:34

Vége a kényszervállalkozásoknak? Erik Tomáš rendet teremtene

Szlovákiában rendkívül magas a kényszervállalkozások aránya, a tényt Erik Tomáš munkaügyi miniszter is elismerte. Egy olyan rendszerről van szó, amelyet széles körben alkalmaznak nálunk több iparágban, de különösen az idénymunkáknál.

magénvállalkozó
Fotó: unsplash/Austin Distel

A munkaadók azt állítják, hogy már nem kényszerítik vállalkozásra az embereket, maguk az emberek azonban mást mondanak.

Ráadásul az OECD-országok rangsorában is mi vagyunk e téren idézőjelben a legjobbak, ami nem jó. Rendet akarunk tenni a kényszervállalkozókkal

– jelentette ki a munka-, család-és szociális ügyi miniszter, Erik Tomáš. Denisa Saková gazdasági miniszter szerint a rendelkezésre álló információk szerint jelenleg 130 ezer körüli a számuk. „Előfordulhatnak ilyen helyzetek azokban a régiókban, ahol még mindig magas a munkanélküliségi ráta. Ilyen például Kisszeben (Sabinov), Mezőlaborc (Medzilaborce) vagy Rozsnyó és Nagyrőce” – tette hozzá Rastislav Machunka, a Munkáltatók Szövetségének (AZZZ) alelnöke.

Valószínűleg további elemzésre van szükség. A parlamenti képviselők összes asszisztense is magánvállalkozó. Kényszerből vagy engedélyezetten?”

– teszi fel a kérdést Oldřich Holiš, a Szlovák Vállalkozói Kamara elnöke. De az emberek is elismerik ezt az állapotot. Szlovákia keleti tájain többen is egyet értenek azzal, hogy a vállalkozók vállalkozói engedélyre kínálnak csak munkát ott. A legtöbbször azért, hogy ne kelljen járulékokat fizetniük. Ezek az egyéni vállalkozók tulajdonképpen így elesnek az előnyöktől.

Olyan esetek is vannak, amikor nincs más választásuk. Ha ezekkel a feltételekkel nem vállalják a munkát, kereshetnek maguknak más munkát.

A Munkáltatók Szövetségének alelnöke azonban azt állítja, ma már más a helyzet. Szerinte az egyéni vállalkozás hátrányosabb a munkaadó számára, mint a munkavállalónak. Munkáltatóként neki magának is több emberrel van belső állandó munkaszerződése. „Azáltal, hogy nagyon alacsony a munkanélküliségi ráta, és óriási munkaerőhiányt érzékelünk, megváltozott a helyzet. Az alkalmazottak maguk akarnak vállalkozói engedélyre dolgozni, nem a mi prioritásunk ez már” – jelentette ki Machunka.

Szerinte a vállalkozói engedélyre való munkavállalást a társadalombiztosítási járulékok csökkentése és a munkahely-változtatás szempontjából nagyobb rugalmasság lehetősége ösztönzik.

„A jogi védelem, tekintettel arra, hogy szükségünk van a munkaerőre, és nem akarjuk, hogy egyik napról a másikra távozzanak tőlünk az emberek, fontosabb számunkra, mint az, hogy vállalkozói engedélyre adjunk nekik munkát” – magyarázta Machunka. 

A munkaügyi miniszter először szociális párbeszédet kezdeményezne a kérdésben.

De ragaszkodunk ahhoz, hogy az eredmény a Munka Törvénykönyvének módosítása legyen, ahol egyértelműen meghatározzák annak a határait és feltételeit, hogy mi számít magánvállalkozásnak, és mi az, ami már rendszeres munkaviszony”

– mondta a miniszter. Emellett meg akarják erősíteni az ezt ellenőrző országos munkaügyi felügyelőség jogkörét is. „Inkább azt célszerű ellenőrizni, ami jelenleg a Munka Törvénykönyvében van, és a munkaügyi felügyelőségen keresztül megoldani az ügyet – tette hozzá Machunka.

Még mindig azt állítjuk, hogy csökkenteni kellene a munka adó- és járulékterhét. Ha nem lesz ekkora különbség, akkor nem lesz ilyen erős nyomás a „fekete rendszerre”

- reagált a kérdésre Marián Viskupič parlamenti képviselő.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.