Variációk hitelmoratóriumra

Szlovákiában a hiteltörlesztések halasztását a tavasszal elfogadott Lex Corona törvény alapján lehetett igényelni, maximum kilenc hónapra. A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint a hitelmoratórium 2,8 milliárd eurónyi hitelt, azaz a hitelek 12%-át érinti.

Ebben inkább a kicsik jártak elöl, mivel a hitelek halasztását a kisvállalkozásoknak a 15, a közepeseknek a 12, a nagyoknak mindössze a 6 százaléka kérte. A vállalatok kétharmada kérte a halasztást a maximális időszakra.

Szlovákiában, annak ellenére, hogy a gazdasági visszapattanás csak későbbre várható, arra számítanak, hogy a törlesztésekhez való visszatérésnél a közepes és a nagyvállalatok 5 százalékának lesz gondja, míg a kisvállalkozásoknál ez az arány jóval magasabb, 14,6%. A gondban lévő hiteltörlesztéseket az összes hitelállomány 0,7%-ára becsülik. Mindenesetre a pénzügyminiszter arra kérte a bankokat, hogy a gondban lévő vállalatokat egyedi elbánásban részesítsék.

Az ellenzék a járvány elhúzódása miatt kérte a hitelmoratórium meghosszabbítását, hiszen a bankok nem vesztenek az üzleten, ugyanis az időszak utáni kamatot úgyis meg kell fizetni. A pénzügy optimista becsléseit is kétségbe vonják a gondban levő törlesztők arányáról. Azt is kiemelik, hogy a járvány második hulláma sokkal kegyetlenebb következményekkel jár, főleg a kisvállalatokra nézve.

A pénzügyminiszter újra elmondta, hogy Szlovákiában jó a helyzet, az európai szabályozók alapján járnak el, és a gondban lévő adósok meghatározásánál az európai bankok módszereivel takarózott. Pedig éves összehasonlításban a vállalati hitelek kockázatának a költsége 250, a lakossági hiteleké 57 százalékkal nőtt.

A miniszter ezért kérte a bankokat, hogy egyedi megegyezés alapján engedélyezzék a moratórium meghosszabbítását a klienseiknek. Az egyedi halasztás azonban megjelenik az adós regiszterében, akinél ez a későbbi hitelfelvételnél gondot okozhat.

Ez persze nem hatja meg azokat a vállalkozókat, akik októbertől kénytelenek szüneteltetni a szolgáltatásaikat, akikre a csőd szele vetül, akiknek el kellene tartaniuk az eladósodott alkalmazottjaikat. Bár vannak számukra támogató mechanizmusok, a hírek alapján ezek nehézkesen érvényesíthetők.

Másrészt azt is látni kell, hogy a járvány alatt sem igazán fogtuk vissza a fogyasztásunkat, a második negyedévben az elsőhöz képest mindössze 5%-kal csökkent. Más országokban kevesebbet vásároltak, és akár 10-15 százalékponttal nőttek a banki megtakarítások. Nálunk csak 6,6%-kal nőttek, 41,6 milliárd euróra.

Bár a hiteltörlesztési moratórium magyar változatának vannak árnyoldalai is, a magyar kormány Európa egyik legmegengedőbb rendszerét vezette be, valószínűleg okulva az előző válság utáni devizahitelek következményeiből.

Míg a legtöbb európai országban 3–9 hónapra vezették be a moratóriumot, Magyarországon ezt januártól 15 hónapra, azaz június végéig meghosszabbították.

Ráadásul minden hitelre és lízingre kiterjed, és a részvétel automatikus, csak akkor kell kérvényezni, ha valaki törleszteni akar.

A halasztott kamatfizetést a bankok nem tőkésíthetik, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot, és a moratórium lejártával sem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest.

Ehelyett a futamidő hosszabbodik meg, míg számos európai országban ezt nem garantálják a jogszabályok.

Magyarországon a háztartások 59 százaléka élt a hitelmoratórium lehetőségével. A 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 milliónyian. Hozzávetőleg egymillió jogosult vállalkozásnak csaknem 50 százaléka jelezte a szándékát, és a nagyjából tízezermilliárd forintnyi teljes hitelállomány 42 százalékára, azaz 4300 milliárdnyi kölcsönre vették igénybe a moratóriumot.

Az MNB adatai szerint ez havonta közel 200 milliárd forintnyi be nem fizetett törlesztőrészletet jelent. Ekkora részvételi arány mellett a 2021 közepéig átmenetileg megtakarított összeg akár a 3000 milliárd forintot is elérheti. Várhatóan a moratórium 2021 közepén sem ér véget, a sérülékeny csoportok számára a kivezető szakasz akár a 2022-es választások utánig is eltarthat.

Az Európai Bankhatóság novemberi elemzése szerint a moratórium alatt álló hitelek aránya az Európai Unióban Cipruson, Magyarországon és Portugáliában a legmagasabb. Németországban, Luxemburgban és Lettországban a legalacsonyabb.

Csehországban 2020. október végével lejárt a 3 vagy 6 hónapra igénybe vehető, csak a tőketörlesztéstől mentesítő intézkedés, azóta a bankok egyedi elbírálás alapján döntenek a törlesztések enyhítéséről.

A lengyelek nem vezettek be törlesztési moratóriumot, a bankok azonban moratóriumlehetőségeket kínáltak fel az ügyfeleiknek.

Románia hosszabbított, és még március 15-éig lehet jelentkezni a moratóriumra, de csak azoknak a cégeknek, ahol a bevételcsökkenés több mint 25%. A moratórium nem haladhatja meg a 9 hónapot.

Németország tavaly tavasszal kizárólag a lakossági hitelekre vezetett be általános moratóriumot, három hónapos hosszabbítási lehetőséggel, ez szeptember végével lejárt.

Az olaszok a kis- és középvállalkozások hiteleire 2020. szeptember 30-áig hirdettek általános törlesztési moratóriumot, valamint néhány lakossági hitelre is, például az első lakásukra hitelt felvevők számára. A KKV-k önkéntes moratóriumát 2021 közepéig hosszabbították meg.

A hitelmoratórium kétségtelenül jó, de kétélű fegyver.

Kitolja a hitel törlesztésének az időtartamát, néhol megnöveli a törlesztőrészleteket, ugyanakkor éppen a válság időszakában nyújt anyagi biztonságot a háztartásoknak és a vállalkozásoknak. A törlesztések idő előtti visszavezetése azonban sok esetben csődhöz, vagy a leterhelt ingatlanok ár alatti elárverezéséhez vezethet, ami megkárosítja mind az adóst, mind a bankot és végső soron az egész országot.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/5. számában.