Újra erősödik az infláció
Az iráni feszültség és az olajárak emelkedése nem marad meg a geopolitika szintjén: egyértelműen begyűrűzik a gazdaságba. Az alapképlet egyszerű, de kellemetlen: drágul az energia, lassul a növekedés, miközben az infláció újra erősödik. Ez az a kombináció, amit a gazdaságpolitika a legkevésbé szeret.
Az előrejelzések szerint az eurózóna gazdasági növekedése idén mindössze 0,8 százalék körül alakulhat, miközben az infláció a jelenlegi 1,9 százalékról 2,6 százalékra gyorsulhat. Ez már túl van azon a szinten, amit a jegybank komfortosnak tartana. A helyzet tehát kettős szorítás: a gazdaság gyenge, de az árak mégis nőnek.
Ebben a környezetben az Európai Központi Bank mozgástere szűkül. A kamatcsökkentés lehetősége elhalványul, sőt a jelenlegi várakozások inkább enyhe kamatemelés felé mutatnak, ami Szlovákia szempontjából újabb nehézségeket jelenthet a háztartásoknak a konszolidáció időszakában. Egy 0,25–0,50 százalékpontos emelés elsőre nem tűnik drámainak, de a gyakorlatban ez már érezhető teher. A háztartások számára ez drágább hiteleket, különösen magasabb jelzálogköltségeket jelenthet, éves szinten akár több száz eurós többlettel.
A hatás nem áll meg a lakosságnál. A vállalatok számára a finanszírozás drágulása visszafogja a beruházásokat és a munkaerő-felvételt. A cégek egy része a megnövekedett költségeket beépíti az áraiba, ami tovább erősíti az inflációt. Így alakul ki az a láncreakció, amelyben az energiapiaci sokk fokozatosan átszivárog a teljes gazdaságba – az üzemanyagáraktól a hitelkamatokon át egészen a bolti árakig.
A befektetői környezet is megváltozik. A magasabb kamatok csökkentik a kockázatosabb eszközök vonzerejét, miközben a konzervatívabb befektetések – például kötvények vagy pénzpiaci alapok – ismét versenyképesebb hozamot kínálnak. Gazdasági lassulás idején jellemzően a stabil szektorok – egészségügy, energia, alapvető fogyasztási cikkek – teljesítenek jobban, mivel kevésbé érzékenyek a ciklikus kilengésekre.
Összességében egy olyan időszak körvonalazódik, amelyben a gazdaság nem omlik össze, de érezhetően nehezebb pályára kerül. A háztartásoknak alkalmazkodniuk kell a magasabb költségekhez, a vállalatoknak óvatosabb döntéseket kell hozniuk, a befektetőknek pedig tudatosabban kell kezelniük a kockázatokat. Nem válság, de nem is kényelmes növekedési környezet – inkább egy hosszabb, nyomás alatt működő gazdasági szakasz kezdete.
