Újabb drágulás várható Európában?
Az Európai Központi Bank (ECB) legutóbbi felmérése szerint mind a rövid-, mind a hosszú távú inflációs várakozások emelkedtek augusztusban, ami új kihívásokat hozhat a monetáris politikának. A felmérés 11 ország 19 ezer fogyasztójának válaszai alapján készült, és több szempontból is figyelmeztető jelzést ad.
A fogyasztók most 2,8%-os inflációt várnak a következő egy évben, ami növekedést jelent a júliusi 2,6%-hoz képest. Ez azt mutatja, hogy a mindennapi kiadásokkal kapcsolatos bizonytalanság újra erősödik, még akkor is, ha az energiaárak és az élelmiszerárak már mérséklődő tendenciát mutattak.
A nominális jövedelem következő 12 hónapra vonatkozó várakozása 0,9%-ról 1,1%-ra emelkedett, miközben a kiadásokra vonatkozó becslések nem változtak. Ez kettős üzenetet hordoz: a háztartások némileg magasabb béremelkedést remélnek, de továbbra is óvatosan tervezik a költekezést.
Az inflációs cél (2%) körüli stabilizálódás a monetáris politika hitelességének alapja. A hosszú távú várakozások emelkedése viszont azt jelzi, hogy a lakosság egyre kevésbé bízik a gyors dezinflációban. Ez nyomást gyakorolhat az ECB-re, hogy továbbra is óvatos legyen a kamatcsökkentésekkel, különösen akkor, ha a gazdasági növekedés gyenge marad.
Az augusztusi adatok alapján az eurózóna inflációs környezete továbbra is feszült. A rövid távú emelkedés még magyarázható átmeneti tényezőkkel, de a hosszabb távú inflációs várakozások 2,2%-ra való felkúszása már komolyabb figyelmeztetés.
Ez azt jelentheti, hogy a fogyasztók egyre inkább tartósan magasabb árnövekedéssel számolnak, ami megnehezíti a 2%-os cél tartós elérését.
