Úgy tűnik, hogy kamatemelési kényszerben maradhat az EKB
Az Európai Központi Bank döntéshozói üdvözölték a kőolaj világpiaci árának csökkenését, a közel-keleti feszültségek okozta energiapiaci sokkhatás azonban továbbra is rányomja bélyegét az euróövezet gazdaságára. Bár az Egyesült Államok és Irán közötti esetleges megállapodás híre lefelé hajtja az árakat, a frankfurti jegybankárok óva intenek a korai optimizmustól, a monetáris szigorítás folytatása pedig egyelőre nagyon is reális forgatókönyv a piacok számára.
Az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi, június 11-i kamatdöntő ülésén közel három év után először határozott a hitelköltségek emeléséről. A 25 bázispontos szigorítás eredményeként az irányadó betéti ráta 2,25 százalékra emelkedett. A lépés egyértelmű jelzése annak, hogy a jegybank számára az árstabilitás helyreállítása élvez prioritást, még akkor is, ha a makrogazdasági környezet vegyes képet mutat.
A döntéshozók asztalán jelenleg az a legfőbb kérdés, hogy a megkezdett restriktív ciklust folytatni kell-e, miközben az energiapiacokon egyfajta fellélegzés tapasztalható.
A nyersolaj árfolyamának mérséklődése elsősorban a geopolitikai várakozásoknak tudható be. Az Egyesült Államok és Irán közötti közel-keleti konfliktus lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések enyhítették a kínálati sokktól való félelmeket, ami azonnali, lefelé mutató nyomást gyakorolt az olajárakra. A frankfurti intézmény vezetése azonban tisztában van azzal, hogy a felszíni mozgások nem feltétlenül tükrözik a strukturális piaci realitásokat.
A jegybanki döntéshozók nyilatkozatai egyértelművé teszik, hogy a kőolaj árának pillanatnyi esése nem elégséges indok a monetáris fékek kiengedésére. Isabel Schnabel, az EKB Igazgatóságának tagja például nyíltan a szigorító monetáris politika folytatása mellett foglalt állást, hangsúlyozva az inflációs kockázatok tartósságát.
Hasonló, bár árnyaltabb véleményt fogalmazott meg Joachim Nagel, a német jegybank (Bundesbank) elnöke, valamint Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza. Mindketten elismerték, hogy az energiaárak a korábban vártnál gyorsabb ütemben korrigálnak lefelé, ugyanakkor felhívták a figyelmet a piac rejtett aknáira. A globális olajkínálat továbbra is szűkös, a kiürült stratégiai és kereskedelmi készletek kötelező visszatöltése pedig olyan masszív, állandó keresletet generál, amely hosszabb távon is viszonylag magas szinten stabilizálhatja az árakat.
Joachim Nagel a CNBC hírcsatornának adott interjújában kendőzetlenül fogalmazott a kilátásokról, rámutatva, hogy a közel-keleti konfliktus nyomán kiugró energiaárak okozta gazdasági sokk még korántsem múlt el. A Bundesbank elnöke kifejtette, hogy az eddigi folyamatok tovagyűrűző hatásai miatt az infláció várhatóan még jelentős ideig és masszívan az EKB által kijelölt célkitűzés felett ragad, ami szűkíti a jegybank mozgásterét.
Piaci várakozások a nyári hónapokra
A jegybanki kommunikáció és a makrogazdasági adatok kettősségét a pénzügyi piacok is élénken árazzák. Bár az azonnali energiapiaci nyomás némileg enyhült, a befektetők egyáltalán nem zárták ki a további szigorítás lehetőségét.
A jelenlegi piaci pozicionálások alapján mintegy 33 százalékos esélyt látnak arra, hogy az EKB már a júliusi ülésén újabb kamatemelés mellett dönt.
Ez a harmadlagos valószínűség jól mutatja azt a bizonytalanságot, amely jelenleg az európai gazdaságpolitikát övezi: a csökkenő energiaárak ugyan javítják a növekedési kilátásokat, de a másodlagos inflációs hatások és a geopolitikai törékenység miatt a jegybank még nem hirdethet győzelmet az áremelkedési ütem felett.
