Továbbra is magas infláció
A Szlovákiában, az egységes európai módszertan alapján számított infláció 2025 áprilisában éves szinten lassuló ütemben nőtt. Az árak éves összevetésben 3,9%-kal emelkedtek, míg havi szinten 0,1%-os növekedést mutattak. Az éves harmonizált inflációs ráta kissé magasabb volt, mint a nemzeti módszertan szerint számított érték. amely 3,7 százalékot mutatott.
A havi változásokat tekintve az árak 12 kategóriából 8-ban emelkedtek. A legnagyobb hatással az éttermek és szállodák (0,6%-os drágulás), valamint a lakhatás és energia (0,3%-os emelkedés) voltak. Ezzel szemben három kategóriában árcsökkenés történt, leginkább az alkoholos italok és dohánytermékek esetében, ahol az árak 1,3%-kal csökkentek.
Éves összevetésben az árak 12 kategóriából 11-ben emelkedtek, 1,8%-kal az egészségügy területén, egészen 10,2%-ig az oktatás esetében. Egyedül a közlekedés ágazatban mértek csökkenést, itt az árak 1,6%-kal estek vissza.
A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) alapján számított éves átlagos infláció az elmúlt 12 hónap során (2024. május és 2025. április között az előző év azonos időszakához viszonyítva) 3,4% volt.
Az infláció üteme csökkent ugyan az előző hónapokhoz képest, de az árak továbbra is emelkednek – csak éppen lassabban. Ez különösen fontos üzenet a háztartások számára, akik az elmúlt két év alatt jelentős vásárlóerő-veszteséget szenvedtek el.
A lassuló infláció számukra megkönnyebbülés, de nem megoldás: az élelmiszer, a lakhatás, vagy épp az oktatás területén továbbra is emelkednek az árak, sőt, utóbbi területen 10 százalékot meghaladó éves drágulás is tapasztalható.
A gazdaságpolitika szempontjából ez az adat bizonyos mozgásteret is jelent. Ez ösztönözheti a hitelezést, a lakossági beruházásokat, és közvetve akár a gazdasági növekedést is. Ugyanakkor a jegybank továbbra is óvatos kell maradjon, hiszen a nemzetközi energia- és nyersanyagpiacok továbbra is kiszámíthatatlanok, és bármikor újra felfelé nyomhatják az árakat.
Ami igazán érezhetővé teszi ezt az inflációs szintet, az a társadalmi hatás. Miközben bizonyos ágazatok – mint az éttermek, szállodák vagy oktatási szolgáltatások – könnyebben áthárítják a költségeiket a fogyasztókra, más területeken, például az egészségügyben vagy a közlekedésben az árak mérséklődnek, vagy stagnálnak.
Ez a rétegzett infláció különféle mértékben terheli a lakosság különböző csoportjait, és újraélesztheti azokat a bérfeszültségeket, amelyek a pandémia után ideiglenesen háttérbe szorultak. A munkavállalók joggal kérdőjelezhetik meg, vajon az ő fizetésük lépést tart-e az árak növekedésével.
