Tovább növekednek a bérek, de nagyok a különbségek
A statisztikák alapján 2025 októberében a nominális bérek mind a tíz, havi bontásban követett ágazatban emelkedett Szlovákiában. Ez önmagában kedvező hír, ugyanakkor a mindennapi élet szempontjából nem a százalékok szépsége a döntő, hanem az, hogy a bérnövekedés képes-e lépést tartani a drágulással. A családok ugyanis nem „nominális” fizetést költenek, hanem a hónap végén azt mérik, mennyi marad a kasszánál, és mire elég a pénzük.
Az ágazatok között jelentős különbségek láthatók. A legvisszafogottabb nominális bérnövekedést a motorjárművek értékesítésében mérték, mindössze 2,1 százalékot, míg a legnagyobb emelkedés az éttermekben és a vendéglátásban jelent meg, 8,9 százalékos ütemmel. A többi területen jellemzően 5 százalék feletti növekedést jeleztek, ami azt mutatja, hogy a bérdinamika összességében nem gyenge. Fontos azonban külön választani a nominális növekedést a reálbér alakulásától: utóbbi már azt mutatja meg, hogy a béremelés mennyiben ellensúlyozza az inflációt, tehát ténylegesen javítja-e a vásárlóerőt.
Ebből a szempontból már árnyaltabb a kép. Októberben tízből nyolc ágazatban a bérek reálértéken is emelkedtek, vagyis a fizetések gyorsabban nőttek, mint az árszint. Ugyanakkor két területen reálbér-csökkenés történt: a kiválasztott piaci szolgáltatásoknál, valamint a járműértékesítés és javítás környékén 1,5 százalékos visszaesést mértek.
Ez azt jelenti, hogy ezekben az ágazatokban az átlagos dolgozó hiába kapott magasabb összeget, annak vásárlóereje mégis kisebb lett, mint egy évvel korábban. A reálbér változása azért is lényeges mutató, mert a társadalmi hangulatot és a fogyasztást sokkal közvetlenebbül befolyásolja, mint a nominális számok.
A vendéglátás kiemelkedő teljesítménye külön figyelmet érdemel: az ágazatban nemcsak magas nominális bérnövekedést mértek, hanem reálértéken is mintegy 5 százalékos emelkedést.
Ez arra utal, hogy itt valódi béralkalmazkodás zajlik, amely mögött rendszerint munkaerőhiány, a szezonális kereslet, illetve a szolgáltatói oldalon jelentkező költségnyomás áll. Szintén érdemi reálbér-növekedést mértek a kiskereskedelemben és az építőiparban, ahol 3 százalék feletti a plusz. Ezek a területek a mindennapi élet szempontjából kifejezetten fontosak, mert sok háztartás megélhetése kapcsolódik hozzájuk, és az itt megjelenő keresetjavulás előbb-utóbb a fogyasztásban, illetve a gazdasági hangulatban is megmutatkozhat.
Az év első tíz hónapját összesítve a tendencia összességében kedvezőbb: nominálisan mind a tíz ágazatban emelkedtek a bérek, és reálértéken kilencben is növekedést mértek. A kiválasztott piaci szolgáltatások csoportja azonban nemcsak októberben, hanem az év egészének eddigi szakaszában is mínuszban maradt, szintén 1,5 százalékos reálbér-csökkenéssel.
Ez arra figyelmeztet, hogy a bérfelzárkózás nem egyenletes, és bizonyos területeken a dolgozók pozíciója összességében romlik, még akkor is, ha a fizetés papíron emelkedik.
Összefoglalva: a bérek októberi emelkedése alapvetően pozitív jelzés, de a reálbér szerinti különbségek azt mutatják, hogy nem minden ágazatban javul ugyanúgy az emberek helyzete. A következő hónapokban az lesz a kulcskérdés, hogy a bérdinamika tartósan képes-e megőrizni a vásárlóerőt, illetve hogy a gazdaságpolitikai döntések mennyiben támogatják a munka és a családok megélhetésének biztonságát egy kiszámíthatóbb, stabilabb környezetben.
