2025. december 15., 10:05

Többet, de nem annyival

A 2026-os energiatarifák hivatalos bejelentése után világossá vált, hogy ugyan nem kerüljük el az áremelkedést, de az állami beavatkozásnak köszönhetően mérsékelt drágulásról beszélhetünk. 

 

magasfeszöltségű villanyvezeték
Fotó: unsplash - Anja van de Gronde

Az Árszabályozási Hivatal úgy fogalmazott, maximálisan kihasználta a rendelkezésére álló szabályozási eszközöket, hogy tompítsa az európai energiapiac kiszámíthatatlan áringadozásait, amelyekben az EU több, piacot torzító döntése is szerepet játszik. Ennek eredményeképpen a villanyáram átlagosan 2,78 százalékkal emelkedik a háztartásokban, ami az egyes tarifacsoportoknál eltérő mértékű többletet jelent.

Egy átlagos, egyzónás fogyasztó évente 47 euróval fizet majd többet, a teljesen villamosított családi házak a nagyobb fogyasztás mellett körülbelül 67 eurós drágulással számolhatnak. Ebben az emelkedésben nincs semmi látványos, leginkább annak a következménye, hogy a villamosenergia piaci ára a nemzetközi folyamatok miatt felfelé mozdult el, miközben a rendszerhasználati díjak és a hálózati költségek kevésbé változtak.

Egészen más képet mutat a földgáz. Itt a fix díjak ugyan 2026-ban sem emelkednek, de a tavalyi állami támogatások megszűntek, ezért a piaci árak valós hatása egyből megjelenik a végszámlákon. A háztartások átlagosan egyharmaddal fizetnek majd többet, ami a gázfelhasználás módjától függően eltérő mértékű többletet jelent: azok, akik csak főzésre használják a földgázt havi 1, a vízmelegítést és fűtést is gázzal megoldó családok viszont már havi 30 euróval fizetnek többet jövőre.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a gázszállítási díjak új struktúráját még nem véglegesítették, így a végleges számlaképet a hivatal csak január elején tudja bemutatni.

 

Az állami hozzájárulás mértéke

A gazdasági minisztérium azt ígérte, hétfőtől ellenőrizhetik a családok, hogy a jövő évben jogosultak lesznek-e az energiaköltségekhez nyújtott támogatásra. Ezt a szaktárca honlapján, telefonon vagy személyesen, az ügyfélközpont felkeresésével tehetik meg. A támogatást a tárca szerint úgy állították be, hogy a szlovákiai háztartások 90 százaléka jogosult legyen rá. Meglátjuk, hogy mit mutat a gyakorlat. Az biztos, hogy egyre több teher hárul majd a családokra a konszolidáció miatt.

A támogatást egyébként az állam rendelkezésére álló adatok alapján automatikusan kiszámítják. A jogosultság határát az ún. bonitás jelöli, amelynek szintje havi 1930 euró. Ezt úgy számítják ki, hogy a család teljes jövedelmét elosztják a tagok súlyozott számával. Egy 14 év feletti személy súlya 1, minden további 14 év feletti személyé 0,7, míg a 14 év alatti gyermeké 0,5. Ez a képlet a OECD által alkalmazott standard, amelynek Szlovákia is tagja, tehát ezúttal nem valamilyen kreatív szlovákiai elképzelésről van szó. A támogatás kiszámításához a 2024 júliusától 2025 júniusáig tartó időszakot vették alapul.

Érdekes helyzet alakult ki a bérlakásoknál. Ezzel kapcsolatban Denisa Saková gazdasági miniszter múlt héten azt mondta, ha olyan lakást bérel valaki, amelynek a tulajdonosa az adott fogyasztási helyre energiatámogatást kap, akkor nagy valószínűséggel nem fogja érvényesíteni a magasabb energiaárakat a bérlők felé, hiszen ő maga sem fogja ezeket a magasabb árakat fizetni. Más a helyzete azoknak a bérlőknek, akik olyan tulajdonosoktól bérelnek ingatlant, akik nem jogosultak az energiatámogatásra. Esetükben a következő évben valóban emelkedhetnek az energiaszámlák.

Az energiatámogatásra való jogosultságot évente legalább egyszer újraszámolják az aktuális adatok alapján, a jövő évtől kezdve pedig a részvényosztalékból származó jövedelmeket is figyelembe kívánják venni.

 

Rezsiköltségek

A távhő esetében a legnagyobb félelem az volt, hogy a 2022-es energiaválság utórezgései továbbgyűrűznek, ám ez végül nem következett be. A távfűtött lakások éves költsége alig néhány euróval nő, és ez sem a gázárak miatt történik, hanem azért, mert a távhőrendszerekben csökkent az összesített hőigény, ami a fix költségek fajlagos növekedését okozta. A hivatal 108 árváltoztatási javaslatot értékelt, és nagyjából egységes képet kapott: a befektetések, a hálózati karbantartás és a korszerűsítések miatt minimális, pár eurós többlettel kell számolni 2026-ban. A legfontosabb tényező ugyanakkor továbbra is az időjárás lesz, hiszen nagyrészt az határozza meg a fűtésigényt, így az enyhe tél könnyedén semlegesítheti a papíron kimutatott emelkedést. Előfordulhat azonban az ellenkezője is.

A víz- és csatornadíjaknál szintén folytatódik a tavaly megkezdett, visszafogott emelkedési ütem. A 2025-ben bevezetett kétkomponensű árképzés – amely a fix, illetve a fogyasztásarányos díjat külön kezeli – a vártnál jóval kisebb sokkot okozott, és nem terhelte túl a háztartásokat. A nagy vízműtársaságoknál az éves drágulás átlagosan 68 euró volt, és 2026-ban hasonló mértékű növekedés várható. Ezek az összegek döntően a vízhálózat felújítását és fenntartását szolgálják, vagyis olyan beruházásokat, amelyeket évtizedek óta halogatnak, és amelyek nélkül az ellátásbiztonság hosszú távon veszélybe kerülne.

Összességében tehát elmondható, hogy 2026 az energiaköltségek lassú, de érezhető növekedésének éve lesz, a nagyobb jövedelműek pedig nem csak a progresszív adózás miatt fizetnek majd többet, hanem az energia ára is magasabb lesz számukra. Az áram ára csupán mérsékelten nő, a távhő szinte alig, a víz- és csatornadíjak a tavalyihoz hasonló mértékben, a gáz viszont erőteljes ugrást produkál, mert megszűnt a mesterségesen alacsonyan tartott árszint. A teljes kép nem annyira drasztikus, tehát nem egy újabb energiaválság körvonalazódik, inkább annak a világos felismerése, hogy a támogatásokkal „kikozmetikázott” számlák után visszatérünk a valós piaci logikához, amelyben minden döntés – a brüsszeli energiapolitikától a geopolitikáig – végül a háztartások pénztárcáján csapódik le. A már korábban bejelentett megszorítások fényében azonban a mindennapok jóval nehezebbek lesznek, hiszen az emelkedés nemcsak a rezsiben, hanem az egyes termékek és szolgáltatások árában is megmutatkozik majd.

Az írás megjelent a Magyar7 2025/50. számában.

 

Megosztás
Címkék