Több milliárd eurót spórolhatna az állam
A mesterséges intelligencia (MI) bevezetése az állami szektorba az elkövetkező öt évben évi 6–9 milliárd eurós potenciális megtakarítást hozhatna az államnak, ami meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát – hívta fel a figyelmet szerdán a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara (SOPK). A kamara szerint pusztán az államigazgatásban történő MI-bevezetés 30–50%-os működési költségmegtakarítást eredményezhetne, további megtakarításokra pedig az egészségügyben, oktatásban és iparban lenne lehetőség.
„A következő két-három évre vonatkozó becslések szerint az állam éves szinten 5–8 milliárd eurót spórolhatna. Ez szöges ellentétben áll azzal, hogy jelenleg adóemelésre és más népszerűtlen intézkedésekre van szükség a költségvetési bevételek növelése érdekében. Ez az 5–8 milliárd euró valóban óriási összeg, amely lehetővé tenné, hogy mérsékeljük az adóemeléseket, sőt, még az államadósság törlesztésére is jutna belőle” – jelentette ki Miloslav Karaffa, a SOPK alelnöke.
Hozzátette: a mesterséges intelligencia hozzájárulhatna az államigazgatásban dolgozók számának csökkentéséhez, és az így felszabaduló munkaerőt át lehetne irányítani az iparba vagy más közszolgáltatási területekre. Az MI csökkentheti az adminisztrációt, és felgyorsíthatja a folyamatokat az államigazgatásban.
A SOPK szerint a mesterséges intelligencia a vállalkozások és az ipar számára is komoly lehetőséget jelent. A kamara becslése szerint 2030-ra a vállalati folyamatok termelékenysége akár 40%-kal is növekedhet, az innovációs ciklusok 50%-kal felgyorsulhatnak, és az adminisztratív rutinfeladatok 30%-a kiváltható lehet MI által.
A kamara ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az új technológiák bevezetése kockázatokkal is jár – ezért fokozott figyelmet kell fordítani a kiberbiztonságra. Mint közölték, a kiberbiztonsági incidensek száma tavaly 204 esettel emelkedett 2023-hoz képest. Összesen 1178 incidenst jelentettek 2024-ben, ezek közül 23 minősült súlyosnak.
Ivan Makatura, a SOPK kiberbiztonsági és digitalizációs szekciójának alelnöke kiemelte: a legnagyobb mértékű növekedés a rendszerekbe történő betörések esetében volt megfigyelhető – ezek 75%-kal emelkedtek. A legtöbb kibertámadást az állami szektor jelentette, míg a legnagyobb arányú növekedést az egészségügy produkálta.
