Több lesz az energiaszegény ember, a kormány nem kínál megoldást
Tavaly 31 millió európai nem engedhette meg magának, hogy megfelelően kifűtse az otthonát. Egy felmérés szerint Szlovákiában a háztartások több mint felének gondjai lesznek az energiaszámláik kifizetésével ezen a télen. Az ígéretek ellenére a kormány még mindig nem definiálta, mely lakossági csoportokat érint majd az energiaszegénység.
Bár az energiaszegénység mértéke országonként eltérő, az egymást követő válságok, mint például a COVID-19 világjárvány okozta gazdasági visszaesés és a jelenlegi rekordnagyságú energiaárak, még inkább veszélybe sodorták az alacsony jövedelmű háztartásokat.
Az Eurostat tavalyi adatai azt mutatják, hogy 31 millió európai nem tudja megfelelően kifűteni az otthonát. A szakértők szerint azonban ez a szám alábecsült, mivel Európa-szerte nincs egységes definíció az energiaszegénységre, így nehéz felmérni a probléma valódi mértékét, írja az euractiv.sk portál.
A jelenlegi szlovák kormány beiktatása óta ígérgeti az energiaszegénység meghatározását, a téma a programnyilatkozatában is szerepel.
Annak ellenére, hogy az energiaszegénységet koncepcionálisan felölelő Hálózati Iparágak Szabályozási Hivatala már tavaly bejelentette az energiaszegénység koncepciójának meghatározását, Szlovákiában még mindig nincs ilyen.
Az átlagbérrel rendelkező szlovákiai polgároknak egy hónapos bérükbe kerül az éves energia, ami a negyedik legmagasabb arány az Európai Unióban, a minimálbért keresőknek pedig 45 nap alatt megkeresett bérükbe, derül ki Európai Szakszervezeti Szövetség elemzéséből.
Szlovákiai polgárai a görögökkel, az olaszokkal és a csehekkel együtt az elmúlt év energiahasználatáért több mint az egy havi átlagbérüknek megfelelő többletösszeget fizetik, hogy a villany és a fűtés bekapcsolva maradhasson az otthonaikban.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) elemzése szerint 9,5 millió munkavállalónak voltak gondjai az energiaszámlák kifizetésével még az ukrajnai háború kitörése és az energiaárak rohamos emelkedése előtt.
Az európai szakszervezetek adatait a Focus ügynökség a Szlovák Klímakezdeményezés (SKI) számára 2022 májusában készített felmérése is megerősíti. Ebből az következik, hogy a megkérdezett szlovákiai polgárok 19 százalékának már a nyár előtt is nehézségei voltak az energiaszámláik kifizetésével. A szlovákiai háztartások további 45 százaléka pedig a veszélyzónában van, és nehezen tudják fedezni az energiaárak esetleges emelkedését.
Annak ellenére, hogy a szakértők régóta figyelmeztetnek az úgynevezett energiaszegénység problémájának súlyosságára, Szlovákiának még mindig nincsenek megfelelő megoldásai.
Ez derült ki abból a vitából is, amelyet a SKI és az EURACTIV Slovakia október elején Pozsonyban szervezett a Szlovák energiamegtakarítási tervek: Hogyan váltsuk valóra az ambíciókat? című konferencián. „Szlovákiában a polgárok több mint a felének komoly problémái vannak vagy az energiaárak emelkedését követően lehetnek a villany- és hőszámlák kifizetésével. Rendkívül súlyos helyzetről van szó, amelyet az államnak kezelnie kell a negatív szociális és tágabb értelemben vett társadalmi és környezeti hatások megelőzése érdekében” – jelentette ki Kateřina Chajdiaková, a Szlovák Klímakezdeményezés koordinátora.
Szakértők szerint az egyik lehetséges részmegoldás annak egyértelmű meghatározása lehet, hogy az energiaszegénység problémája melyik népességcsoportot érinti, és ezt követően kifejezetten az ezt a csoportot célzó intézkedések elfogadása.
„Az energiaszegénység olyan állapot, amikor a háztartások energiára fordított kiadásai más életszükségletek rovására mennek. Az egyik ilyen kiadás jellemzően például az otthoni fűtés biztosítása” – magyarázta Dušana Dokupilová, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) elemzője.
A problémát csak részben oldja meg a zászlóshajónak vélt 30 000 családi ház helyreállítását célzó program. A szakemberek egyrészt nagyra értékelik, hogy viszonylag masszív programról van szó a megtakarítások támogatására házfelújítás formájában, ami rendkívül szükséges, másrészt viszont kiemelik, hogy a támogatási feltételek meghatározása még mindig nem alkalmas teljeskörűen a szegénység által leginkább érintett csoportok számára.
„Ha azonban tudatosítjuk, hogy a probléma jelenleg már polgáraink több mint 19 százalékát érinti, akkor a fogyatékkal élő gyermeket nevelő és a négynél több gyermekes családokra fókuszálni helyes ugyan, de már nem elégséges” – mondja Dokupilová. Szerinte amennyiben hatékonyan meg akarunk küzdeni az energiaszegénységgel, drasztikusan ki kell terjesztenünk a támogatást más veszélyeztetett kategóriákra is. A valóban legszegényebb rétegek számára ezért a jövőben olyan konkrét támogatási formákat kell előkészítenünk, amelyek teljes mértékben figyelembe vennék nehéz anyagi és szociális helyzetüket” – állítja az elemző.
A kiszolgáltatott háztartások meghatározására valószínűleg a Szociális és Klíma Alap lehívásánál is szükség lesz, amely a legszegényebbeket hivatott kompenzálni a zöld átállás megnövekedett költségeiért. A gazdasági minisztérium korábban azt mondta, hogy ezeket a forrásokat valószínűleg az alacsony jövedelmű és legkiszolgáltatottabb háztartások közvetlen kifizetésére fordítják majd.
– írta válaszában a tárca sajtóosztálya. Egyúttal leszögezte, hogy az energiaszegénység kérdése a Hálózati Iparágak Szabályozási Hivatalának hatáskörébe tartozik. Az viszont azt erősítette meg, hogy elindította az energiaszegénység feltételeinek megfelelő fogyasztók védelmét szolgáló koncepciótervezet előkészítését, amely a 2023-tól 2027-ig terjedő új szabályozási időszakra érvényes.
A Környezetvédelmi Minisztérium Környezetpolitikai Intézete szerint a szabályozási hivatalnak ez év őszén kellett volna a koncepciót a kormány elé terjesztenie jóváhagyásra.
A Környezetpolitikai Intézet a Fit for 55 jogszabálycsomag elemzésében megállapítja, hogy Szlovákiában az energiaszegénységet eddig csak a lakossági energiaárak meredek emelkedésével összefüggésben sikerült megoldani, és kizárólag ad hoc intézkedések formájában.
Az Intézet szerint utoljára 2022 elején állt elő ilyen helyzet, amikor az ÚRSO adatai szerint 2021-hez képest 13,5 százalékkal emelkedtek az energia-átlagárak, 22,1 százalékkal a gázárak és 8,6 százalékkal a központi hőellátó rendszereken keresztül szolgáltatott hő ára. Az egyes háztartások átlagárainak növekedése aszerint változik, hogy milyen energiaformákat és tüzelőanyagot használnak fel.
Azoknak a háztartásoknak az átlagárai, amelyek csak főzéshez használtak gázt, 2022-ben 9,1 százalékkal emelkedtek, a főzéshez, vízmelegítéshez és fűtéshez gázt használó háztartások esetében viszont akár 23,8 százalékkal is.
Az alacsony jövedelmű háztartásokat jobban érinti az energiaárak emelkedése, mint a magas jövedelműeket, mivel az összes kiadásukban az energiaráfordítás aránya magasabb, mint a magas jövedelmű háztartásoké – áll a Környezetpolitikai Intézet elemzésében.
Az alacsony energiahatékonyság magas energiafogyasztást okoz, így az érintett háztartások rosszabb helyzetbe kerülnek a hasonló jövedelmű, de magasabb energiahatékonyságú háztartásokhoz képest.
Ezekben a háztartásokban gyakran hiányoznak az energiahatékonysági intézkedésekbe való befektetéshez szükséges pénzeszközök, nem férnek hozzá a bankhitelekhez és nem rendelkeznek a támogatási rendszerekhez való hozzáféréshez szükséges szociális készségekkel sem.
