Tervekkel teli a padlás
A pénzügyminisztérium nyolc hónapnyi megfeszített munka után (legalábbis ezt állítják) ágazatközi egyeztetésre bocsátotta azt a reformtervet, amelynek alapján meríthetünk az Európai Unió Új Generáció alapjából. Ennek a segítségével kellene kirángatni magunkat a válságból, illetve az utóbbi évek stagnálásából.
Itt az idő, most mindenki hozzászólhat, állítólag még kerekasztalokat is összehoznak az egyes témákban. Bár a párbeszédet már a tervezés folyamán ígérték, eddig mindez a pénzügyi íróasztal mögött készült. Most pedig értelmes javaslatokat várnak. Lesz is ebből káosz és sértődés, ahogy megszokhattuk.
Tény, hogy a szlovák gazdaságban már 2018-tól a stagnálás jelei mutatkoztak, így a szomszédos régiós vetélytársak elhúztak mellettünk. Mindezt a program is elismeri. Még szerencse, hogy a válságból való kilábalás ürügyével lehetőség nyílt a változtatásra.
Elfuthat az államadósság, fel lehet használni az elmúlt tervezési időszakban el nem költött 8 milliárdot, és az új tervezési időszakból további 13 milliárd jön.
Ezen kívül az EU Új Generáció nevű, 750 milliárd eurós alapjából Szlovákiának nagyjából 6 milliárd járna. Ennek a lehívásához jóvá kell hagyatni Brüsszellel egy olyan reformprogramot, amely segíti az ország gazdaságát zöldebbé, digitálisabbá és innovatívabbá tenni. Meg is mondták, hogy a zöld gazdaság kialakítására a források 37%-át, a digitalizációra pedig a 20%-át kellene fordítani. Így osztottak-szoroztak a pénzügy tervezői is. A szlovák programban a zöld gazdaságra 2170 millió eurót, oktatásra 800 milliót, tudományra, kutatásra-fejlesztésre 700 milliót, az egészségügyre 1450 milliót, a hatékony közigazgatásra pedig 1030 milliót szántak. Az eredmény látható a mellékelt 1. táblázatban.
Ha végrehajtják a tervet, akkor Eduard Heger pénzügyminiszter reményei szerint javul az egészségügyi ellátás, új kórházak épülnek, javul az oktatás, a tömegközlekedés, a környezet állapota, fejlődnek a digitális készségeink, az igazságügy átalakul, stabil lesz a nyugdíjrendszer, és az elöregedő lakosság miatt nem borul a költségvetés. Ha megvalósul. Ha lesz hozzá politikai akarat, elszántság, jó szervezőkészség és sok türelem.
A hatmilliárd soknak tűnhet, amit három év alatt kellene elkölteni, de valahogy még sohase sikerült elköltenünk az Európából jövő összes forrást. És most ezekből lesz bőven.
A tervben talán az a legfontosabb, hogy 10 reformfolyamat indulna. Mert változtatni kell, hiszen Ficóék alatt minden folyt a régi kerékvágásban, nem mertek belevágni komolyabb változtatásokba. A programban vannak kisebb törvénymódosítások, de ambiciózus célok is. Persze nem a mennyiség számít, inkább a kidolgozottságuk, illetve a végrehajtási szándék jelenthet kockázatot.
A reformtervben több lépés a kiegyensúlyozott költségvetés elérésére mutat, de hát egyetlen politikus sem szereti, ha megkötik a kezét, ráadásul ehhez koalíciós kompromisszumra is szükség volna, de ma még azt sem tudni, fennmarad-e ebben az összetételben a Matovič-kormány.
Hozzák is a szokott döntéseket:
többéves kiadási plafont vezetnek be, a beruházásoknál vizsgálni fogják a megtérülést, de a járvány miatt a kiegyensúlyozott büdzsé nagyon messze van. Ígérnek új adómixet is, ám egyelőre ekörül is nagy a titok.
Mindenesetre a közeljövő fő kockázata a nyugdíjrendszer fenntartása. Felejtsük el Danko kapitány javaslatát a nyugdíjkorhatár plafonjáról, mivel itt már a korhatár megállapításánál figyelembe vennék az átlagos életkor növekedését. Erősíteni szeretnék a 2. pillér szerepét, ahová automatikus lenne a belépés, persze ehhez nagyobb hozamokat kellene hozniuk az alapoknak.
Számtalan reformot jeleznek az oktatás területén. A tanítást a tapasztalati oktatásra helyeznék, és a tananyagot nagyobb blokkokba szerveznék, mint például az ember és a természet, vagy az ember és a társadalom. Javasolják, hogy a kilencévnyi alapiskolai képzést három többéves ciklusba szerveznék. A tanárok sem ússzák meg, a tanárképzőkben a tantárgyak kombinációi helyett szélesebb tananyagot kellene elsajátítaniuk, például természettudományi vagy bölcsészeti irányokat. Bevezetnék az anyagi javadalmazást a továbbképzésük motiválására.
A főiskolák finanszírozása is változna, és teljesítmény alapján rendeznék.
Nagy a felhördülés az egyetemek részéről, hiszen a dékáni és rektori posztokat már nyílt pályázatokon keresnék. A legnagyobb ellenkezést az válthatja ki, hogy az egyetemeket 2026-ig összevonnák, hiszen így a világranglistán is előrébb kerülhetnének.
Persze valamit tenni kell, hiszen nemcsak a magyar diákjaink keresik a magasabb színvonalú magyarországi egyetemeket, hanem a szlovák diákok is tízezrével mennek cseh egyetemekre. Márpedig onnan nehezen térnek vissza, tapasztaljuk ezt mi, felvidéki magyarok is.
Változtatnának a tudomány és a kutatás finanszírozásán, de itt egyelőre visszafogottak, maga a kormányprogram is többet ígért. (…)
A teljes cikk megjelent a Magyar7 2021/11. számában.
Köszönjük, ha megvásárolja vagy előfizeti a Felvidék egyetlen közéleti hetilapját. A Magyar7-et hétről hétre megtalálja a trafikokban és a postán.
