Teljes kudarcba fulladt az OPEC+ bécsi értekezlete

Nemhogy megegyeztek volna a kitermelés még erősebb visszafogásáról,

még a jelenleg érvényes megállapodás márciusban lejáró hatályát sem hosszabbították meg.

Több mint három éve tartó együttműködés szakadt meg a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország között annak nyomán, hogy Moszkva nem volt hajlandó támogatni a kitermelés még erősebb visszafogását a koronavírus-járványnak a keresletre és ezáltal az árakra gyakorolt negatív hatásainak kivédésére, amire válaszul az olajkartell felmondta a kitermelést korlátozó megállapodást.

Ennek hírére a kőolaj ára beszakadt, napi minimumán közel 10 százalékos mínuszban is járt.

A befektetők attól tartanak, hogy ismét összeomolhatnak az árak, mint 2014-ben, amikor Oroszország és Szaúd-Arábia piaci részesedésük megőrzéséért heves küzdelmet folytatott az amerikai palaolajkitermelőkkel.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének 14 tagállama és az olajkartellen kívüli tíz szövetséges ország, köztük Oroszország - az OPEC+ néven is emlegetett csoport - pénteken Bécsben szakminiszteri szinten tanácskozott.

A két legjelentősebb szereplő, Szaúd-Arábia és Oroszország azonban nem tudott közös nevezőre jutni.

Az OPEC csütörtökön, a megállapodást felügyelő monitoring bizottság ülése után gyakorlatilag ultimátumot adott Oroszországnak, miszerint vagy elfogadja, hogy még nagyobb mértékben csökkentik a kitermelést, vagy egyáltalán nem lesz semmiféle megállapodás.

Az olajkartell azt javasolta, hogy az OPEC+ csoport hosszabbítsa meg az év végéig a kitermelést napi 1,7 millió hordóval csökkentő, március végéig érvényes megállapodást, és másfél millió hordóval emelje napi 3,2 millió hordóra a mennyiséget. A másfél millió hordóból egymillió jutott volna az OPEC-tagállamokra, 500 ezer hordó pedig a szövetségesekre.

Oroszország támogatta ugyan a kitermeléskorlátozási megállapodás meghosszabbítását, de nem volt hajlandó az 1,7 millió hordós szint bármilyen mértékű emelésére. Moszkva ugyanis azon az állásponton van, hogy túl korai még megjósolni, milyen hatása lesz a koronavírus-járványnak a globális energiakeresletre.

Több kétoldalú és többoldalú egyeztetés után még külön-külön összeültek az OPEC-tagállamok és a velük szövetséges országok miniszterei, mígnem délelőtt tíz óra helyett késő délután megtartották a miniszterek plenáris tanácskozását.

A résztvevők végül úgy álltak fel, hogy nem fogadtak el közös nyilatkozat, és nem tartották meg a záró sajtótájékoztatót sem.

Alekszandr Novak orosz energetikai miniszter kijelentette, hogy április 1-jétől senkit, sem az OPEC-tagállamokat, sem az azon kívüli országokat nem köti többé a kitermelést korlátozó megállapodás. Az orosz vállalatok és az orosz vezetés saját belátása szerint dönt a kitermelés szintjéről.

A szaúdi energetikai miniszter, arra a kérdésre, hogy tervezik-e a kitermelés növelését, annyit mondott újságíróknak, hogy „találgassanak nyugodtan”.

A piaci egyensúly megteremtését és ezáltal a világpiaci árak alátámasztását célzó kitermeléskorlátozási megállapodást 2016 decemberében kötötték meg az OPEC+ csoport tagjai, és 2017 januárja óta folyamatosan hatályban tartják, mindössze a szintjén változtattak a piaci helyzettől függően.