Szükség van egyáltalán a minimálbérre?

A minimálbér első ránézésre csak néhány ezer embert érint, közvetlenül azonban több százezer ember bérét befolyásolja. De valóban segít a szegénységben élők kizökkentésében, vagy inkább munkahelyek megszűnéséhez és a gazdasági növekedés lelassulásához vezet?

Tény, hogy az utóbbi években rakétasebességgel növekedett Szlovákiában a minimálbér.

A foglalkoztatók azonban előszeretettel szeretik felhívni a figyelmet arra, hogy a munka termelékenysége messze nem nőtt hasonló sebességgel, ellenkezőleg, írja a postoj.sk konzervatív portál hozzáfűzve, a legalacsonyabb bérek így annak ellenére növekedhettek, hogy nem termeltek nagyobb értéket. Persze ehhez hozzá kell fűzni azt is, hogy a bérek nemcsak a termelékenység alapján növekednek, hatással van erre több más tényező is. Az átlagbér is gyorsabban növekedett, mint a termelékenység, például a munkaerőhiány vagy a globális gazdasági növekedés felhajtóerejének köszönhetően.

De lássuk, milyen hatással volt a minimálbér a munkahelyteremtésre.

A munkanélküliségi arány azt mutatja, hogy minimális, Szlovákiának az utóbbi években inkább a munkaerőhiánnyal volt gondja, mint a munkanélküliek növekvő számával.

És tény az is, hogy a minimálbér növelése áldozatokat követelt, több szlovákiai cég életét tette kockára. Különösen az olyanokét, amelyek keveset fizetnek, és a munkaköltségek jelentik a legfőbb kiadásukat. Mint például a pékségek vagy a ruházati cégek, amelyeknek az utóbbi években valóban nem volt könnyű. Tény viszont, hogy a munka ára jelentősen emelkedett az utóbbi években, de ezt nem lehet automatikusan negatívumnak tekinteni.

A minimálbérről és annak a társadalomra és a gazdaságra gyakorolt ​​hatásáról szóló legújabb tanulmányok is ellentmondanak a minimálbér emelése elleni érveknek.

A Londoni Egyetem egyik kutatócsoportja különböző amerikai államokban több mint 130 minimálbér-emelés hatását vizsgálta meg és jelentette meg egy tanulmányban. Eszerint a minimálbér-növelés következtében elveszített munkahelyek száma kisebb volt, mint a valamivel többet fizető újonnan létrehozott munkahelyek száma.

A szakszervezetek minden évben ugyanazzal a javaslattal állnak elő. Eszerint a minimálbérnek az előző évben érvényes átlagbér 60 százalékát kell kitennie.

Az Európai Bizottság ajánlásaira hivatkozva most is 680 eurót javasoltak a jövő évre, pedig jelenleg 623 eurós szinten van csak a minimálbér.

Az Unió azonban nem az átlagbér 60 százalékáról beszél, hanem az ún. medián keresetéről, ami nem teljesen ugyanaz.

Amíg az átlagbért torzíthatja néhány nagyon magas keresetű ember bére, a mediánbér az az érték, amelyiknél az emberek fele kevesebbet és az emberek fele többet keres. Ennek a 60 százaléka viszont csak 648,6 euró. És bár az Európai Unió úgy beszél erről a szintről, mint ideálisról, az igazsághoz tartozik az is, hogy 2019-ben csak négy tagállam érte el: Franciaország, Bulgária, Portugália és Szlovénia.