Szükség van a költségvetésre, egyébként januárban meredeken megemelkedne a gáz ára
A kormány még ez év februárjában memorandumot írt alá a Szlovák Villamosművekkel, amelynek tárgya a háztartások jövő évi villamosenergia-mennyisége volt idei áron. A végleges megállapodás azonban továbbra is akadozik. Ám Karel Hirman gazdasági miniszter azt állítja, az árakat így is fenntartják, egyúttal arra kéri a képviselőket, hogy a további kompenzációk érdekében fogadják el a jövő évi költségvetést.

Tegnap az OĽaNO, az SaS, a Sme rodina és a Za ľudí bejelentették, hogy megállapodtak a jövő évi költségvetésről. Továbbra is érvényes azonban, hogy a liberálisoknak feltételeik vannak, amelyek teljesítése nélkül nem támogatják az év törvényét. Karel Hirman gazdasági miniszter szerint ennek súlyos következményei lennének az árakra nézve. A költségvetésben ugyanis több mint hárommilliárd eurót különítenek el a háztartások és a cégek energiasegélyére.
Ennek alapján a kormány a lemondásában deklarálta, hogy januártól nem változik a háztartási áram ára, a gáz és a hő árát pedig csak 15 százalékkal emelik.
Támogatás nélkül az áram ára a négyszeresére, a gázé a háromszorosára, a hő ára pedig a duplájára emelkedne. Ha nem fogadják el a költségvetést, ideiglenes intézkedést alkalmaznának, amely értelmében a kormánykabinet az idei kiadásoknak mindössze egytizenketted részét költhetné el januárban.
„Abban az esetben kifizethetnénk a hőtermelők kártalanítását, de a kompenzáció már nem lenne elég a gázellátásra” – mondta a képviselőknek célozva a gazdasági miniszter. A parlament csütörtökön szavaz az év törvényéről.
Közben folytatódnak a tárgyalások a Szlovák Villamosművekkel is, írja a hnonline.sk portál.
– jelentette ki Hirman, hozzátéve, október végére a cégnek 400 millió eurós kamat, értékcsökkenés és adózás előtti nyereségének kellett volna lennie, a valóság azonban csak 211 millió. A miniszter szerint a tárca jelenlegi vezetése igyekszik javítani a helyzeten. A februári memorandum szerint a Villamosműveknek 2023-ra és 2024-re is olcsó áramot kell szolgáltatnia. A miniszter szerint ez így is lesz, de szerinte a cég gazdálkodását is figyelembe kell venni.
Bár Richard Sulík és Igor Matovič az idei év nagy részében képtelenek voltak két értelmes szót váltani, februárban aláírtak egy kulcsmegállapodást a Szlovák Villamosművekkel. A memorandum azt ígéri, hogy januártól megawattóránként 61 euróban befagyasztják a háztartások idei áramárát. Összesen 6,15 terrawattóra áramot határoztak meg erre a célra, amit jövőre már a mohi erőmű harmadik blokkjának is termelnie kellene. Az energiaválság elleni küzdelemben ez a megállapodás kulcsfontosságú.
A Villamosművek azonban feltételül szabták, hogy az állam a következő három évre a Brüsszel által meghatározott mértéken túl nem vethet ki rájuk többletadót.
És ebben volt a kockázat. A kormány ugyanis november végén új adót fogadott el.
Eduard Heger kabinetje bejelentette, hogy megadóztatja az áramtermelőket. A kormány szerint azok ugyanis profitálnak a jelenlegi energiaválságból. Az állam ezért 90 százalékos adót vetett ki az átlag feletti bevételeikre. A dokumentum tartalmazza azt az alapot is, amelynek a megállapodás értelmében adómentesnek kellett volna maradnia. A piaci jövedelem felső határa a forrás típusától függően 50 és 250 euró között mozog. A konkrét árfolyamokat a kormány határozza meg. Karol Galek volt államtitkár rámutatott, hogy a kormány akár 600 millió eurót is beszedne a Villamosművektől a többletjövedelem-adón. A Villamosművek azt várják, garantálja-e a kormány, hogy nem fognak pluszadót fizetni, és figyelmeztettek, hogy a kabinet nagyon vékony jégen jár.
„Óriási a veszélye annak, hogy az állammal aláírt memorandum bizonyos mértékig megbukhat. És ez attól függ, hogy miként történik a korlátozás” – mondta Robert Jambrich, a Szlovák Villamosművek nemzetközi kapcsolatokért, európai ügyekért és környezetvédelemért felelős vezetője. Jambrich szerint a többletjövedelem-adó egy olyan hatalmas taposóakna, amely megzavarja a befektetési környezetet.
A mohi atomerőmű új, harmadik blokkja a háztartások olcsó nyersanyagellátását szolgálná. Az elmúlt hetekben azonban szivárgást észleltek rajta, ezért azonnal felmerült a kérdés, hogyan tovább. „A késés nem lesz olyan, mint ahogyan azt ecsetelték” – mondta Jambrich. Jövő év elején már szállíthatnák a hálózatba az első megawattórákat. Az utolsó kulcsfontosságú teszt a harmadik blokk teljes teljesítményű üzemeltetése lesz hat teljes napon keresztül. A helyzetet Heger kormányának múlt heti bukása is bonyolította.
A kormány a nyáron erre az alternatívára is gondolt. Ennek oka az volt, hogy a memorandumot Brüsszelben kellett jóváhagyni, és az Európai Bizottság esetleges észrevételei késedelmet okozhattak volna. Ezért a kormány megállapodott a villamos energiával kapcsolatos általános gazdasági érdekről. Ez lehetővé teszi, hogy a kabinet elsődlegesen a belső piac számára biztosítsa a kellő mennyiségű áramellátást mégpedig elfogadható árszinten.
A Villamosművek viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az általános gazdasági érdek lehetővé teszi, hogy az állam még több áramot vegyen el, mint amennyit önként akartak a háztartások számára felajánlani – azaz 6,15 terrawattóra áramot. A probléma az, hogy a társaság már eladta a jövő évi áramot.
– jelezte be a Szlovák Villamosművek vezérigazgatója, Branislav Strýček, aki szerint a jogszabály nem határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet ezt kihirdetni.
„Ha a költségvetést jóváhagyják, az gáz ára a bejelentett ár lesz” – mondta Hirman. A kormány december elején maximum 15 százalékos gázáremelést ígért a háztartásoknak. A költségvetésből 1,6 milliárd eurót kellene a háztartási gázárak kompenzálására fordítani. Ezt az állam az állampolgároktól beszedett adókból és illetékekből fedezi, állítja a pravda.sk portál.
Hirman szerint 440 millióba kerül a hőártámogatás, amit szintén az állam kompenzál a szállítóknak. Így összesen kétmilliárd euró megy a gáz és a fűtés támogatására, ami óriási összeg. Hirman szerint azonban ez olyan probléma és válsághelyzet, amit „meg kell oldanunk”.