Szorgoskodott a kormányunk
Ha egy kormány ülést tart, egyetlen polgár vagyona és élete sincs biztonságban – tartja az ősi mondás. Szlovákia kormánya is ülésezett, és annyi gazdasági döntést hozott, hogy felsorolni is nehéz. Megkíséreljük, még ha a döntések nagy részéről a miniszterelnök sajátos kommunikációs stílusa révén már tudomást is szerezhettünk.
A munkaügyi minisztérium 110 millió eurót szán a munkanélküliség elleni harcra, amivel 32 ezer ember munkavállalását segítené elő. A projekt első fázisa már július 20-án indult 35 millió euróért. Most a második fázist hagyták jóvá, amely október 1-től indult 43 milliós kerettel. Decemberben újabb 32 milliót különítenek el. A jelenlegi fázisban az a munkanélküli, akit legalább egy hónapig nyilvántartottak, vállalkozni kezdhet, és ehhez 24 hónapon keresztül 233 eurót kapna havonta. Ezzel élhetnek azok is, akik április-májusban visszaadták az iparengedélyüket. Támogatják a munkáltatókat is: az új munkaerő után fél évig állják a munkabérköltség 66%-át, 949,42 eurós magasságig.
A kormányfő elutasította a Szociális Biztosító és az Általános Egészségbiztosító összevonását. Ezt azért kellett kinyilatkoztatni, mert egyszerűsíteni szerették volna a járulékfizetést, és ezt egyesek rögtön továbbgondolták. Persze a javaslatban csak arról volt szó, hogy egy helyre kellene a járulékokat fizetni, s onnan már az állam osztaná tovább.
Heger pénzügyminiszter szorgalmazta az egészségügy reformját. Szerinte sok területen lehetne javítani a hatékonyságon. Bízik Krajčí egészségügyi miniszterben, de szeretné, ha egyes kórházak lépéseket tennének, hogy az eladósodásuk ne növekedjen. A miniszter nem érti, hogy amikor a nyereséget osztották az egészségpénztárak, kihagyták az államot, most pedig, a veszteségek idején segítséget kérnek az államtól. Az államnak elég a baja a saját egészségpénztárával, bár egyelőre nem hagyták jóvá az Általános Egészségbiztosítónak a 300 millió eurós támogatást. Persze, hiszen a magánpénztárak ezt nehezményezik.
Mindenesetre januártól nő a családi pótlék és a szülői támogatás. Mivel a létminimum 2,2%-kal nőtt, a szülői támogatás azoknál, akik eddig nem dolgoztak, 270 euróról 275,9 euróra nő, a dolgozó nők esetében 370-ről 378,1 euróra. A családi pótlék 55 centtel nő, 25,5 euróra. Javasolják azt is, hogy az új évtől 104,76 euróra emelkedjen a családi pótlék az után a kiselsős után, aki először jár első osztályba.
Várandóssági járulékot, illetve ösztöndíjat vezetnének be, amit a Szociális Biztosító folyósítana. A javaslat szerint a várandós anyák a várandósság 13. hetétől megkapnák a fizetésük cca. 15%-át az anyasági merítéséig (átlagban havi 236 euróval számolnak). Mindez jövőre akár 20 ezer nőt is érintene, s 54,2 millió eurót szánnának rá. A diákok várandóssági ösztöndíjat kapnának, havonta 200 eurót. A minisztérium 750 diáklánnyal számol.
Végérvényesen visszavonták a két éve bevezetett hazai pálinkafőzés engedélyét. A két évvel ezelőtti intézkedést olyan remekül szabályozták, hogy mindössze 23-an jelentkeztek be adózónak. Érdekes Heger pénzügyminiszter kommentárja, aki elsősorban az uniós szabályzókra keni a hazai pálinkafőzés tiltását, de ígéri, bizottságot alakít, hogy 2022-től hivatalosan is lehessen otthon pálinkát főzni.
A kormány arról is döntött, hogy láttassa Szlovákiát a 2020-as dubaji világkiállításon. Az Expo idén októberben nyílt volna meg, de egy évvel elhalasztották. Szlovákia tehát elmegy fél évre dubajozni 1306 négyzetméteren, röpke 6,5 millió euróért. Kettőt költenek a kiállításra, 1,4 milliót a bérletre, kétmilliót az üzemeltetési kiadásokra. 1,1 milliót fizetnek a különböző műsorokért. Hogy a borovicska és a juhtúrós sztrapacska hova számít, arról nem szólt a hír.
Persze nemcsak Dubajban reprezentálunk. Itthon elkezdjük a Nemzeti Kulturális és Kongresszusközpont építését, legalábbis a megvalósíthatósági tanulmány kidolgozását. Pellegrini még idén februárban 60 millió eurót különített el erre, de a kormány egyelőre óvatos, hiszen a játékba több ingatlanfejlesztő is bejelentkezett a maga helyszíneivel.
Mezőgazdasági miniszterünk az első, aki megjelentette, mekkora összegre számítana a tárcája a 7,5 milliárdos EU-s mentőcsomagból. Magasra tette a lécet a 2,4 milliárd eurós igényével, amit digitalizációra, kockázati alapra, illetve a táj vízgazdálkodására szánna. A miniszter tudja, hogy ennyit nem kaphat, viszont megcélozta a program környezetvédelmi részét.
A kormány arról is döntött, hogy megszünteti a 13. és 14. fizetés járulékmentességét, és persze szeretné befagyasztani a minimálnyugdíj összegét, amit még tavaly az átlagbér 33%-ában határoztak meg. Ezzel lassan leépíti az SNS összes tavalyi indítványát.
Mivel bevétel is kell, a kormány újra emelné a dohánytermékek árát. Jövőre egy doboz cigaretta átlagosan 40 centtel drágább lesz, amit 2022/23-ban további 20 centtel emelnek. Erre persze jó az EU, lehet hivatkozni a dohány ottani adótartalmára. Azt is meghatározták, mennyit fizessünk jövedéki adóként a tankolásaink után. Januártól az áfatartalom mellett egy liter benzin után 0,514 eurót, egy liter gázolaj után 0,368 eurót fizetünk az államnak.
Heger, látva a költségvetési deficit és az államadósság elszabadulását, nem tehetett mást, mint javaslatot tett az adósságfék feloldására. Az adósságfék kétharmados törvény, amely a GDP 50 százalékáig engedte eddig az államadósságot. A világjárvány okozta költségvetési hiány az 50 százalékos határt az év végére várhatóan 70 százalék körüli magasságba repíti. A kormány persze megpróbálja ellensúlyozni a javaslatot azzal, hogy letette a nagyesküt, a 40% körüli adósságot szeretné, s hogy új alapokra helyezik a költségvetési tartalékokat. Csak reális bevételeket terveznek majd a költségvetésbe, kötelezően nyilvános lesz a közszféra időszakos költségvetési teljesítése, bevezetik a kiadási plafont. Ebből még érdekes vita lesz.
A kormány természetesen nemcsak a bevétellel törődött, arról is döntött, hogy megjutalmazza azokat, akik a járvány első soraiban küzdöttek a szociális intézményekben, illetve a gyermekotthonokban. A dolgozók maximálisan 772 eurót kaphatnak, attól függően, mennyit dolgoztak március 12. és június 13. között.
A nemzeti bank elnöke is megszólalt. Peter Kažimír szerint már nem 12 százalékot esik vissza a szlovák gazdaság, hanem csak nyolcat. Arra számít, hogy a háztartások 12%-ának, amelyek éltek a hitelmoratórium lehetőségével, nem tudják törleszteni az adósságát a jövőben. Ez az összes adósnak csak az 1,5%-át jelenti, mert a háztartások csupán 5,4%-a élt a hitelmoratóriummal. A bankelnök azt is elmondta, hogy a járvány tavaszi hónapjaihoz képest a háztartások derűsebbnek látják a pénzügyi helyzetük jövőjét.
Szlovákia pénzügyi jövője azonban nem rózsás. Reménykedünk a 7,5 milliárdos EU-s csomagban, ami, minden híresztelés ellenére, nem egy eldöntött ügy. Még huzakodnak fölötte az országok, a bizottság és a parlament, akárcsak a fukarok, a V4-ek vagy a déliek. A kormány aktív volt a héten, de még mindig nem látjuk a tervet, mire is kérnénk ezt az irdatlan sok pénzt. A kormány ígérte, hogy erről már nem a minisztériumok döntenek, hanem a döntéseket leviszik a megyékre, ahol az önkormányzatok osztozkodhatnak. Így nem néhány ügyes vagy kiválasztott polgármester viszi haza a pénzt, hanem egy-egy régió eldönti, mire van szüksége. Csodás elgondolás, hogy a polgármesterek majd békésen megegyeznek a megyék képviselőivel, mire is van szükségük. Így nem lesz elherdálva a pénz. Vagy?...
(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/41. számában)
