Szlovákiát a görög szintű minősítés veszélye fenyegeti, a pénzpiacok már most is drága hitelekkel büntetik

A tízéves szlovák kötvények hozamai komoly problémát jeleznek. A pénzügyi piacok ugyanolyan kockázatosnak tartják a szlovák gazdaságnak nyújtott hiteleket, mint az eurózóna déli országainak nyújtottakat. Pedig ezeket az országokat tartják a legkevésbé felelősségteljesen irányított országoknak, amelyeket korábban a nevük kezdőbetűi alapján a PIGS (Portugália, Olaszország, Görögország, Spanyolország), magyarul: disznók nem túl hízelgő rövidítéssel jelöltek, és ma is sokkal magasabb az államadósságuk, mint Szlovákiának.

Múlt hét csütörtökén a tízéves portugál kötvények hozama 3,572 százalék, a spanyolé 3,941 százalék, a görögé 4,210 százalék, az olaszé 4,906 százalék volt. A szlovák értékpapírok pedig 4,130 százalékos éves kamattal zártak.

Ami azt jelenti, hogy a befektetők kockázatosabbnak tartják őket, mint a portugálokat vagy a spanyolokat. A görögökhöz képest a szlovák értékpapírok hozama mindössze néhány század százalékponttal alacsonyabb.

Egyedül csak az olaszok állnak sokkal rosszabbul még mindig, mint Szlovákia, írja a trend.sk portál.

És ez nem egyszeri ingadozás. A pénzügyi piacok már hónapok óta bizalmatlanok a szlovák gazdasággal szemben, és a jövője értékelésekor jelenleg lényegesen szigorúbbak, mint a hitelminősítők. Szlovákia ugyanis még mindig lényegesen jobb befektetési minősítéssel rendelkezik, mint Görögország. Ám, ha továbbra is folytatódik a rossz államháztartási gazdálkodás, ez már nem sokáig lesz igaz.

Az egyes országok gazdasági fejlődését három nagy ügynökség értékeli, és mindegyiküket csak egy lépés választja el a szlovák gazdaság teljesítményének rosszabb értékelésétől, az esetleges egy fokkal rosszabb besorolás pedig kellemetlen következményekkel járhat.

– figyelmeztet Tibor Lörincz, a Tatra banka elemzője.

Néhány napja három nagy bank is megemelte a lakáshitelek kamtait. A legnagyobb közülük, a Slovenská sporiteľňa egészen az öt százalékos határra tolta ki a kamatot. A szlovák gazdaság minősítésének bármilyen romlása a kisebb hazai bankokat is áremelésre kényszeríti, amelyek a kamatokat még mindig viszonylag alacsony szinten tartják.

Az eurózónában 2023 augusztusában átlagosan 3,88 százalékos éves kamattal adtak el jelzáloghiteleket. Szlovákiában valamivel magasabb volt az arány, elérte a 3,95 százalékos értéket. Ugyanebben a hónapban a görög háztartások 4,22 százalékos, az olaszok pedig 4,29 százalékos éves kamattal vettek fel hitelt.

És éppen ehhez a határhoz mozdul el a következő hónapokban a szlovákiai átlagkamat. Ha az új kormány figyelmen kívül hagyja a konszolidációt, a jövőben az öt százalékos értéket nyaldoshatja.

Gazdasági szempontból a négyszeres miniszterelnök, Robert Fico politikai karrierje legrosszabb lapjaival indítja a mostani játszmát. Második kormányával ellentétben most nem számíthat az Európai Központi Bank olcsó pénzére. „Az országot valós veszély fenyegeti, hogy nem tud elegendő pénzt felvenni a pénzpiacokon” – figyelmeztet Lörincz.

Az Adósság- és Likviditáskezelő Ügynökségnek a magas hiány finanszírozása mellett a régi adósságok jelentős részét is ki kell fizetnie a következő két évben. Becslések szerint a húszmilliárd eurót megközelítő csillagászati ​​összegről van szó.

Szlovákia a konszolidáció során sem számíthat a növekvő lakossági fogyasztásra sem. A magas infláció ugyanis továbbra is tönkrevágja a lakosság jelentős részének reáljövedelmét. A segítség az európai gazdaság motorjának számító – Németországtól – sem várható. Az Európai Unió legnagyobb gazdaságának van elég saját problémája, és még mindig a recesszió szélén billeg. Ezért a szlovák cégek nem igazán számíthatnak arra, hogy a következő években nagymértékben megnövekednének a német ügyfelektől érkező megrendelések. Szlovákia már a két százalék körüli gazdasági növekedésért is hálás lehet. Csakhogy az ilyen teljesítménnyel nem lehet kilábalni az adósságokból. Az új kormány így nem kerülheti el az államháztartás konszolidációját.

A rossz helyzetért részben a régi-új miniszterelnök is okolható.

Szlovákia még 2015-ben is a példamutatóan gazdálkodó országok közé tartozott. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának mutatója az alacsony kockázati zónában volt, és elérte a GDP 0,4 százalékát. Ám ezt követően eljött az osztozkodás korszaka, az „állam jó gazdasági eredményeinek megosztása a polgárokkal”. A három évig tartó pénzosztogatás közepes csődkockázatot hozott. A töréspont 2018 és 2019 között következett be, amikor a csőd kockázata a GDP 1,6 százalékáról a GDP 4,9 százalékára emelkedett, ennek oka pedig R. Fico azon törekvése volt, hogy a drasztikus nyugdíjemeléssel megnyerje a választásokat. A pénzosztást Igor Matovič és Eduard Heger kormánya is folytatta. Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának mutatója jelenleg a magas kockázati zónában van, és 2023 májusában elérte a GDP 5,9 százalékát.

– zárta Lörincz. Éppen az államháztartás rossz hosszú távú fenntarthatósága miatt tartják kockázatosnak a pénzpiacok a szlovák kormánynak nyújtott hiteleket, amelynek a hiteltörlesztési képessége Görögországéhoz hasonló. Athént még mindig lehúzza az eurózóna legnagyobb államadóssága, ami tavaly a GDP 171,3 százaléka volt, míg Szlovákiáé csak a GDP 57,8 százaléka.

„Csakhogy a görögöknek a jó időkben nem okoz gondot a felesleg kezelése.

Szlovákia azonban demokratikus történelme során soha nem tudott még kiegyensúlyozott költségvetést sem készíteni.

A görögöknek a múltban felhalmozott adósságok okoznak nehézséget, amelyek törlesztése egy újabb válság esetén megnehezülhet. Szlovákiának viszont a megtakarítástól való vonakodásuk miatt vannak problémái. Az itteni politikusok ugyanis az elmúlt években egymással versengtek a kiadások növelésére irányuló ötletekben. Szlovákia hiánya tavaly az egyik legnagyobb volt az eurózónában. Idén valószínűleg a legnagyobb lesz.