Nyugat-Európában már az árak, Szlovákiában még csak az infláció csökken
Az Európai Statisztikai Hivatal szerint az infláció Szlovákiában októberben elérte a 7,8 százalékot. Belgiumban és Hollandiában az árak viszont csökkenni kezdtek.
„Az infláció októberben is mérséklődött, immár nyolcadik hónapja egymás után, az árak növekedése éves összevetésben 7 százalékon állapodott meg. Havi összehasonlításban az árak kismértékben, 0,2%-kal emelkedtek.” Közölte a Szlovák Statisztikai Hivatal a múlt héten a szlovákiai fogyasztói árak alakulásával kapcsolatban. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy ez nagyon jó hír, hiszen az áremelkedést sikerült megfékezni az országban, és már hónapok óta csökken, írja az Aktuality.sk portál.
Ha azonban összehasonlítjuk az infláció alakulását az eurózóna országaival, azt látjuk, hogy jelenleg mi vagyunk a legrosszabb helyzetben.
Az Európai Statisztikai Hivatal, az Eurostat legutóbb 7,8 százalékos szinten mérte az októberi inflációt Szlovákiában. Az Eurostat és a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai közötti különbség a más módszertanban rejlik. Például Észtországban, ahol néhány hónappal ezelőtt még több mint 20 százalékos fogyasztói áremelkedés volt tapasztalható, jelenleg csak 5 százalékos az infláció. Az olyan országok pedig, mint Belgium, Hollandia és Dánia pedig jelenleg defláción, vagyis az áresésen mennek át.
Az elemzők a szlovákiai árak jelenlegi alakulását a lakossági fogyasztási szerkezetünkkel indokolják, amely eltér az eurozóna legtöbb országától.
„Az élelmiszer és az energia nagyobb súllyal szerepel a szlovák háztartások fogyasztási kosarában, mint az eurózóna országaiban átlagosan. Míg az eurózónában átlagosan a fogyasztói kosár 30 százalékát teszik ki, addig Szlovákiában akár a 47 százalékot is. Lettország és Románia után az arányuk a harmadik legmagasabb az EU-ban, illetve a második legmagasabb az eurózónában. Míg az egyéb áruk és szolgáltatások kisebb súllyal bírnak” – magyarázza Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője.
Ahogy Marián Kočiš, a Slovenská sporiteľna elemzője hozzáteszi, az eurozónában ráadásul mi költünk a legtöbbet élelmiszerre. „Ha tehát ez az infláció az energián és az élelmiszeren keresztül jött, Szlovákiát közvetlenül sújtotta. Például az év fordulóján Szlovákiában +29 százalék volt az élelmiszer-infláció éves összevetésben. Jelenleg már az egyszámjegyű szintek felé tart” – tette hozzá.
Ugyanakkor rámutat a pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzügypolitikai Intézet friss publikációjára, amelyből egyebek mellett kiderül, hogy
a szlovákok túl sokat költenek élelmiszerre, amiért részben étkezési szokásaik is okolhatók. Nagyon sok importált, szezonon kívüli és egyben feldolgozott élelmiszert fogyasztunk.
Tehát drágábban eszünk, mint kellene.
„Ugyanakkor, ha megnézzük a szomszédainkat vagy a balti országokat, azt látjuk, hogy az infláció mindenhol esik. Ez azonban főleg alaphatás, egyszerűen fogalmazva: ezekben az országokban az infláció magasabb volt, mint nálunk. És mivel az áraik már így is magasak, csak lassabb tempóban emelkednek. Mi viszont nagyvonalú energiaszabályozással segítettünk leküzdeni az ársokkot, de a magasabb infláció itt ezért tovább is fog tartani” – folytatja Kočiš.
De hogyan lehetséges, hogy az eurózóna egyes országaiban már most is valódi árcsökkenés tapasztalható?
Ennek oka Koršňák szerint a lakossági energiaárak szabályozásának módja.
Szlovákiában a többi uniós és eurózóna-országhoz képest elhalasztottuk a lakhatási energiaárak szabályozását. Ezek alapvetően csak évente egyszer változnak az előző év alakulása alapján. A legtöbb államban sokkal rugalmasabban érvényesítik az energiaáremelést a háztartásokra.
Azokban az országokban, ahol nincs energiaszabályozás, vagy nem részesültek jelentős támogatásban, az energiaválság idején a háztartások energiaárai lényegesen magasabbak voltak.
Így jelenleg hasznot húznak a piaci energiaárak korrekciójából.
A tavalyi év azonos időszakában például rekordszintet ért el a gáz ára. Ez különösen a Benelux-országokra vonatkozik, amelyekben így jelenleg enyhe defláció is tapasztalható, éppen a háztartási energiaárak évközi csökkenése miatt.
„Belgium és Hollandia az Északi-tenger melletti fekvésüknek köszönhetően a fő olaj- és gázenergia-központok forrásánál találhatók. Eme áruk szabályozói árának lazasága miatt a vállalatok és a háztartások végső árai is gyorsabban reagálhatnak a piaci mozgásokra” – magyarázza Tomáš Boháček, a 365.bank elemzője.
Boháček szerint az árak alakulása nálunk elsősorban az energiától és a mezőgazdasági nyersanyagoktól függ majd.
"Arra számítunk, hogy az előre nem látható sokkoktól eltekintve e két komponens világpiaci árnövekedése még ebben az évben tetőzik. A jelzáloghitelek tartósan magas kamatai is korlátozni fogják az egyéb kiadási tételek – például az ingatlan- vagy építőipari árak – jelentős növekedését” – teszi hozzá Boháček.
