Szlovákia sok édes gyümölcsöt evett – megülte a hasát
Markáns vélemény jelent meg Ronald Ižip, a Trend portál főszerkesztő-helyettese tollából. Szerinte az ország egy évtized óta senyved valós gazdasági politika nélkül. A könnyen hozzáférhető gyümölcsök függőségére pedig rá fog fizetni...
Thai mangó, mexikói papaya vagy argentin alma. Az édes gyümölcs vonzza a hazai és külföldi ínyenc nyelveket. Még a szó átvitt értelemében is - az olcsó és képzett munkaerővel működő országok az átlag feletti jövedelem gyümölcsét jelentik a külföldi tőke számára. Ez pedig esélyt ad a fejlődő országoknak, hogy ennek ellentételeként, emeljék az életszínvonalukat. Szlovákia sem kivétel ebben a tekintetben.
Míg a Volkswagen az országban emberemlékezet óta gyárt autókat, a PSA Peugeot Citroën és a Kia Motors "csak 2006-ban" csatlakoztak. Mikuláš Dzurinda kormánya Szlovákiát autóipari hatalommá változtatta. A nemzetközi koncerneket az ígéretes üzleti környezet mellett vonzotta a nyugati piacok közelsége is.
2018-ban azonban, amikor a Jaguar Land Rover megnyitotta gyárát, a helyzet már megváltozott.
A szlovák üzleti környezet vonzerejéből már csak mítosz maradt. Már nem olcsó a munkaerő, és annak képzett részét a gazdasági fellendülés idején már szétkapkodták.
A külföldi tőkéért folytatott konkurenciaharcban Szlovákiának semmi sem maradt, csupán a kormányzati ösztönzők. Az utolsó könnyen hozzáférhető gyümölcsöt – egy újabb összeszerelő üzem idevonzásának képében – már rég megették.
Aztán jött 2020-as év. Megmutatkozott, hogy a koronavírus az "édes gyümölcsökkel" kombinálva, hasi fájdalmakat okoz.
A szlovák gazdaság márciusban gyakorlatilag összeomlott. Áprilisban a helyzet egyrészt szélsőséges megelőző intézkedések, másrészt nem kielégítő ösztönzők hatására még tovább romlik.
A korona-krízis elmúlásával Szlovákiának marad a nagy adósság, a drága munkaerő, az alacsony munkatermelékenység és az egyoldalú figyelem az autók gyártása iránt – egy luxusfarm, amely után drasztikusan csökkenni fog a kereslet.
Szlovákia fáján az új "gyümölcs" már savanyúbb és nehezebben elérhető lesz.
Robert Fico kormányai nem igyekeztek olyan létrát építeni, amely messzebbre érne el – a szlovák termelés hozzáadott értékének növelése érdekében. Igor Matovič kabinetje hasonló szellemben folytatja, és nincs ambíciója vagy elképzelése, hogy megalapozza a hazai gazdaság fenntartható és hosszú távú növekedését.
Szlovákiának már nincs mit külföldi tőkének felkínálnia. Ezért lehetséges, hogy hasonló sors vár Szlovákiára, mint Thaiföldre, Mexikóra vagy Argentínára - a gazdasági problémák idején a külföldi tőke távozása.
Szlovákia elvesztette versenyelőnyét. Sőt, beleesett a közepes jövedelem csapdájába, és a külföldi tőkének a továbbiakban nincs mit nyújtania.
Ugyanakkor a saját tőkéjét szégyenteljesen felzabálja, Nyugat-Európához való felzárkózása 2020-ban véget ér. Csak az olcsó populizmus marad, és ebben az évszázadban Szlovákia legnagyobb kihívása pont az ellene való küzdelem lehet. Amint a hasfájása elmúlik.
