Szlovákia a gyorsvasút kérdésében is kullog a visegrádi országok mögött
Szlovákiában egyelőre nem nagy publicitást kapott a visegrádi gyorsvasút, pedig a megvalósításról még Érsek Árpád ideje alatt, 2018-ban egyezség született a közlekedési miniszterek Csorba-tói találkozóján. A nagy ívű projekt 250-320 kilométerrel száguldó gyorsvasúttal kötné össze a visegrádiak fővárosait, amivel jelentősen lerövidülne a menetidő. Magyarország a múlt héten egy magvalósíthatósági tanulmánnyal állt elő, Szlovákia egyelőre alszik. Ebben is.
A tervek szerint a gyorsvasút Rajkánál léphetne be az országba és Jókútnál (Kúty) távozna Břeclav felé, ahonnan a vonalra csatlakozna a bécsi gyors. Ebben kellene döntenie, itt kellene átgondolnia a lehetséges megoldásokat a közlekedési minisztériumnak.
A magyar tervek szerint a vonal Budapest-Kelenföld állomásról indulna Győr irányában, az M1-es autópálya vonala mellett. A nyugati határ előtt a vasúti pálya szétválna, Hegyeshalom-Bécs irányába, illetve Rajkánál átlépné a határt és érné el a pozsonyi megállót. Innen Jókút felé indulna, majd Břeclavnál újra találkozna a Bécsből érkező vonallal, hogy Brünn után újra elágazzon Prága és Varsó felé.
A szlovák vasúti szakemberek szerint Pozsonyon keresztül vagy egy alagúton mehetne, vagy rácsatlakoztatnák a Pozsonypüspöki-Dévényújfalu vonalra. Persze minderről dönteni kell az úgynevezett megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásával, és mivel nemzetközi projektről van szó, minden tagországnak.
Magyarország döntött, a megvalósíthatósági tanulmány elkészültével az elkövetkező években meg is indulhat a munka, az első szakasz kiépítésével Törökbálintig.
Szlovákiában, viszont
Andrej Doležal közlekedési miniszter korábban kijelentette, hogy a gyorsvasutat nem sorolja a saját prioritásai közé, a vasút területén sürgősebb gondok is várnak megoldásra.
Ennek ellenére a közlekedési tárca igényelte, hogy a 2022-2024-es költségvetés tételei közé belevegyék a gyorsvasút megvalósíthatósági terv kidolgozására szánt tételt, mintegy 1,5 millió eurót, de azt is látni kell, hogy ennek az időszaknak a költségvetése még nincs elfogadva, tehát bármi történhet.
A szlovák vasúti társaság (Železnice Slovenskej republiky) mindenesetre már elkezdte az alapdokumentumok előkészítését a közlekedési tárcának, hogy ki tudják majd írni a versenytárgyalást a megvalósíthatósági terv elkészítésére.
Persze még több bizonytalan pont van, hogy miképp is készüljön el a terv. A vasút szerint is, bár a gyorsvasút paraméterei 300-350 km/h sebességet feltételeznek, de kérdés, vajon nem lenne elegendő esetleg csak 200 kilométeres sebesség. Ebben az esetben ugyanis elegendő volna a Pozsony-Jókút vonalon a már tervbe vett felújításban gondolkodni. Ellenkező esetben egy magasabb paraméterekkel bíró vonal kiépítésére volna szükség. Hangsúlyozták, hogy a végső döntés a tárca, illetve a kormány kezében van.
Már a szlovák szakértők is figyelmeztetnek,
ha Szlovákia sokat hezitál, Magyarország könnyen kihagyhatja Pozsonyt, és a vonalat Bécsen keresztül vezeti.
Ez a vonal a magyarok számára amúgy is tartalékvonalnak számít, amennyiben gond van a Párkányon keresztül futó vonalon. Márpedig az akad, nem is Párkány és Pozsony között, inkább Szob-Vác-Budapest között, mivel a vasútvonal itt a Duna mellett halad, és gyakori a gond az altalaj csúszásaival, kimosódásával.
A magyar tanulmány a jelenlegi utazási időkhöz képest valóban kedvező mutatókat sorol.
Budapestről indulva az utazási idő lerövidülne Varsóba öt és fél órára, Prágába három és fél órára, illetve Pozsonyba két órára.
Magyarország jelenleg a projekt környezeti hatásait vizsgálja. A magyar tervek szerint, az egyik legforgalmasabb vasúti vonalon haladna, amely már így is a kihasználtsága maximális határain működik. A magyar tanulmány évente mintegy 20 millió utassal számol, és a gyorsvasút pályájára ráengednék az Intercity járatait is.
Innentől logikus Mosóczi László államtitkár nyilatkozata:
