Szlovák gazdaság: a Matovič-kormány alatt megugrik az adósság

2020. július 22., 10:06
Matus Tibor

Az elemzők már figyelmeztetnek: a költségvetést a lehető leghamarabb konszolidálni kell. Ennek ellenére a kormány inkább a kiadásokra összpontosít.

Heger
Fotó: TASR

A Hnonline elemző írásában arról értekezik, hogy idén először lépjük túl a 60% -os adósságkorlátot, és azt akár öt százalékkal. Így becsülte újra a Pénzügyminisztérium az államadósság új nagyságát. A növekedés drámai: tavaly sikerült a GDP 48 százaléka alá szorítani. Normális körülmények között az adósságfékről szóló sarkalatos törvény szerint ezen a ponton már bizalmi szavazást kell tartani a kormányról.

Ugyanakkor a világjárvány miatt alkalmazni kezdték a jogi normák kivételes záradékait, a kormány a válság érdekében most annyit kölcsönözhet, amennyit csak akar. Az elemzők azonban rámutatnak, hogy figyelnünk kellene, miképp fog az államháztartás kilábalni a válságból.

A Hnonline megszólított több szakértőt, akik szerint, ha az államadósság a GDP 60%-a fölé kúszik, akkor az komolyan megrendítheti a gazdaságot. Figyelmeztetnek arra is, hogy az államadósság kamataira már ma is a GDP 1,2%-át költjük, ami kb. egy milliárd euró.

​ Az adósság összege, amely már az ország számára kezelhetetlen, nagyon egyedi lehet. Például tavaly az euró-övezetben az adósság átlagos szintje 84,1 százalék volt. A költségvetési felelősségről szóló törvényünk ugyanakkor előírja, hogy az adósságot az 50 százalékos határ alatt kell tartanunk.

A Költségvetési Felelősség Tanácsa is figyelmeztet, hogy még a jelenlegi 60% -os határ is nagyon problematikus lehet számunkra. Kicsi, nyitott gazdaság vagyunk, amely sokkal érzékenyebben reagál a pénzügyi piacok ingadozására, mint a nagyobb szomszédaink. Így még egy gyengébb ingadozás is súlyosan érinthet bennünket.

Néhány elemző még alacsonyabb szintre teszi a "biztonságos" határt. Inkább 40%-ra, elsősorban azért, mert a gazdaságban rendkívül magas azoknak a társaságoknak az aránya, amelyek legálisan nem fizetnek adót. De állítják, nem lenne jó elcsúszni, és  közvetlenül a válság után az államháztartást stabilizálni kell. Minél több pénzt költenek most, annál kellemetlenebb lesz a megszorítás a jövőben.

Az adósság rekordszintű növekedése a hiány rekordszintű növekedésének a következménye. Ez tovább ronthatja hitelképességet azoknál a bankoknál, ahonnan az állam hitelt vesz fel, mivel értékelésükben nemcsak a helyzetet, hanem a gazdasági folyamatok irányát is vizsgálják.

Figyelembe véve azonban a járvány miatt soha nem tapasztalt helyzetet, az idei költségvetés hiányának 12%-os szintje indokolható lehet. Ugyanakkor azt is érdemes figyelni,  hogy mire költötték ezt a pénzt. Rendkívüli mennyiségű pénz megy a gazdaság stabilizálására, hogy a lehető legkevesebb vállalat zárjon be, és a lehető legkevesebb alkalmazott vessze el a munkáját. Másrészt a kiadásokat a szociális csomag is növeli, amelyet Eduard Heger pénzügyminiszter „felelős szociálpolitikának” nevez, mert erre akar megtakarítani a minisztériumok költségeinek csökkentésével.

A Hnonline által megszólított elemzők azonban nem értenek egyet ezzel az állásponttal.

Csökkennek a bevételek, megszorító intézkedésekre van szükség, ehelyett azonban a karácsonyi nyugdíjak növekedését és a terhességi ellátás bevezetését látjuk, amit senki sem akart, vagy nem volt szüksége"

– állítja például Radovan Ďurana, az INESS elemzője.

Heger a konszolidáció iránti elkötelezettségét az úgynevezett kiadási felső határ bevezetésénél tapasztalhatjuk, amelynek ösztönöznie kellene a fenntartható államháztartás visszatérését 2022-re. A helyzetet a stabilitási program szerint javítaná a nyugdíjreform, a hatékonyabb adóbeszedés vagy akár a minisztériumi költségek fent említett megvágása.

De még nem tették közzé a tervek részleteit.

Az állami költségvetés fejezeteiben folyamatosan újraértékeljük a megtakarítás lehetőségeit"

- közölte a Pénzügyminisztérium sajtóosztályának illetékese.

Kövesse facebook oldalunkat is!