Számla nélkül, "okosba" mehet? Egy felmérés szerint nagyon is...
A „nyugta nélküli” termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás úgy tűnik, lassan nemzeti sporttá válik Szlovákiában. Egy új felmérés eredményei rámutattak: a hazai lakosság többsége viszonylag elterjedt jelenségnek tekinti azokat a helyzeteket, amikor a vásárló alacsonyabb árban állapodik meg a pénzi bizonylat kiállításának elmaradásáért cserébe.
A ResSOLUTION Group ügynökség az oPeniazoch.sk gazdasági portál számára készített legfrissebb felmérése – amely folyó év áprilisának második felében valósult meg a 15 évnél idősebb online populációt reprezentáló 510 fős mintán – azt mutatja, hogy a lakosság meglehetősen elterjedt gyakorlatként kezeli a blokk nélküli vásárlást.
Már a Pénzügyi Hatóság is felhívta a figyelmet arra, hogy a „nyugta nélküli” értékesítés és szolgáltatásnyújtás meglehetősen súlyos strukturális problémát jelent a szlovák gazdaság számára. A kutatásban ezért azt vizsgálták, hogy a megkérdezettek szerint mennyire számít bevett gyakorlatnak ma Szlovákiában az, ha az ügyfél beleegyezik az alacsonyabb szolgáltatási árba, cserébe azért, mert nem állítanak ki számára pénztárgépi bizonylatot.
– állapítja meg Denis Freitas Lopes, a ResSOLUTION Grouptól.
A felmérés eredményeinek részletesebb elemzéséből kiderül, hogy a válaszadók 21,7%-a gondolja úgy, hogy ez egy teljesen általános, szinte mindig előforduló gyakorlat. További 37,5%-uk viszonylag megszokottnak és gyakorinak jelölte meg. Így a megkérdezettek összesen – a már említett – közel 60%-a tekinti ezt a működési módot olyasminek, amivel Szlovákiában rendszeresen találkozni lehet.
Ön szerint mennyire elterjedt gyakorlat jelenleg Szlovákiában az, amikor a fogyasztó alacsonyabb szolgáltatási árba egyezik bele (például mesterembernél vagy fodrásznál) cserébe azért, hogy nem állítanak ki számára pénztári bizonylatot?
A kutatás következtetései szerint a férfiak a nőknél gyakrabban állítják, hogy teljesen általános jelenségről van szó: ezt a véleményt a férfiak 24%-a, míg a nők 19,3%-a osztja. A nők ugyanakkor nagyobb arányban ismerték el, hogy nem tudják megítélni a helyzetet.
A felmérés a korcsoportok között is jelentős eltéréseket mutatott ki. A legfiatalabb, 15 és 34 év közötti válaszadók állítják leginkább, hogy ez egy teljesen bevett gyakorlat – 26,3%-uk vélekedik így. Ezzel szemben az 55 éves és annál idősebb korosztály körében ez az arány 15,2%-ra csökken. Az idősebb válaszadók ugyanakkor gyakrabban jelölik meg ezt a jelenséget viszonylag megszokottnak (39,9%).
Érdekfeszítő perspektívát nyújt a lakóhely lélekszáma szerinti összehasonlítás is. A falvakban és községekben a megkérdezettek 27,3%-a állítja, hogy a bizonylat nélküli, alacsonyabb árról szóló megállapodások teljesen mindennaposak. A nagyvárosokban ezt a válaszadóknak csupán 9,6%-a jelezte. A nagyobb városok lakói viszont gyakrabban nyilatkoztak úgy, hogy ez viszonylag sűrűn előfordul: 48,6%-uk gondolja így.
A felmérés így rávilágít, hogy a szlovákiai lakosság többsége szerint az „olcsóbban nyugta nélkül” típusú megegyezés nem egyedi eset, hanem a mindennapi valóság része, amellyel a szolgáltatások igénybevétele során viszonylag gyakran szembesülnek az emberek.
A kutatás eredményei emiatt nem okoznak teljes meglepetést. A Pénzügyi Hatóság ugyanis már korábban figyelmeztetett, hogy az államkasszából évente akár egymilliárd euró is kiesik a szürkegazdaságban be nem vallott árbevételek miatt. A hatóság a legnagyobb hiányosságokat éppen azokban a szektorokban tartja nyilván, amelyeket a lakosság leginkább a „nyugta nélküli” megállapodásokkal azonosít: a fodrászatoktól és a testápolási szolgáltatásoktól kezdve a vendéglátóiparon át egészen az építőiparig.
