Silver Economy – az ezüstkorúak, mint új gazdasági célcsoport

Honnan jött az  ötlet, hogyan jött létre a Silver Economy projekt?

2013-ban olvastam először egy tanulmányt az „ezüst gazdaságról”, arról hogy az öregedési problémákat általában hosszú távú negatív gazdasági következményekkel hozzák összefüggésbe. Például az egészségbiztosítás és nyugdíjrendszer fenntarthatósága, a fiatal munkaerő számának csökkenése, az állami költségvetés terhelése, stb. Az Ezüst Gazdaság lényege, hogy a társadalmak, így Európa is öregszik, az idős réteg egyre nagyobb tömegeinek speciális igényeit, szükségleteit ki kell elégíteni. A társadalom öregedése mára olyan jelentős mértéket öltött, hogy önálló gazdasági tényezőben kell gondolkodnunk. Számszerűen tekintve, ha az Európai Ezüst Gazdaság méretét nemzeti gazdasági méretekhez viszonyítjuk, akkor az USA és Kína után az EU a harmadik legnagyobb elöregedő társadalom a világon. Az ilyen irányú legnagyobb növekedés az Unióban átlagosan 2020-2030 között várható. Viszont a mai 50 év feletti korosztály ezzel szemben rendkívül aktív életet él - érdeklődnek a képzések, a sport és az utazás iránt is. Annak érdekében, hogy az egészségbiztosítás és a nyugdíjrendszer fenntartható maradjon, valamint az állami költségvetés ne váljon túlterhelté, szükséges segíteni az egyre növekvő idősebb korosztály rétegét abban, hogy hosszabb ideig dolgozhasson, megfelelő életminőség elérése mellett.

Hogyan zajlott a program megvalósítása?

A  pályázat számunkra is kihívást jelentett, egyrészt a határon átnyúló együttműködési jellegét tekintve, másrészt az olyan cégvezetők, vagy az idősebb korosztály számára gyártó vállalkozók felkutatása miatt is, akik különböző gazdasági ágazatokban igyekeznek kiszolgálni az 50 év feletti célcsoportot. A vállalkozások, cégek és közintézmények többsége az idősebb korosztályhoz tartozókat egyszerűen nem tartja számon önálló potenciális ügyfélcsoportként.

Mi az, amibe a leginkább érdekelt az 50 feletti korosztály, melyek azok az ágazatok ahol ők lehetnek a húzóerők ?

Az „ezüst piacból” számos ágazat profitálhat – az építőipartól és a lakhatástól kezdve az életminőséget emelő szolgáltatásokon (kultúra, szabadidő, idegenforgalom, sport, média, távközlés) keresztül egészen az egészségügyi és a szociális szolgáltatásokig.

Általánosságban a gépjármű-, építő-, gépészeti-, elektrotechnikai-, élelmiszer-, mezőgazdasági- és egészségügyi iparban várhatók változások. Az egészséges és biotermékek, organikus élelmiszerek és italok, vitaminok és egyéb diétás élelmiszerek nagytermelése új lehetőségeket teremthet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. Nagyobb érdeklődés irányulhat az egészségügyi és orvosi szolgáltatásokra, a hosszútávú ellátásra, de az ehhez kapcsolódó szociális, szabadidős tevékenységekre is. Az élményszerű és egészségügyi kirándulások, például a gyógyfürdők esetében is érdemes lehet plusz szolgáltatások kialakítására, amelyek megvalósítása is élénkítheti a gazdaságot.  Ezek az ágazatok mind potenciális lehetőséggel bírnak, a megoldás kulcsa abban rejlik, hogy a korosztály jövedelmi helyzetéhez és igényeihez kell alakítani ezeket a termékeket és szolgáltatásokat, hogy azok elérhetőek legyenek számukra.

Egy divatbemutató

Mindehhez azt hiszem, egy szemléletváltást kellene elérni. Mit tudtak elvégezni a projekt keretében.

A workshopokon és konferenciákon a résztvevők figyelmét felhívtuk például a fiatal fogyasztók számának csökkenésére, az egyre idősebb népesség fogyasztói magatartásának változó mintáira. Kétnyelvű, kiscsoportos képzések keretén belül mintegy 250, 50 év feletti személynek nyílt lehetősége elmélyíteni tudását intelligens eszközök, e-adminisztráció, munkakeresés vagy a nyelvek (szlovák, magyar, angol) világában. Ezen kívül 125 ezüst gazdasághoz kapcsolódó vállalkozás, kiállítás és vásár formájában mutathatta be termékeit és szolgáltatásait különböző ágazatokból mint például a turizmus, az idegenforgalom, a gyógyfürdők, az alternatív gyógyászat, az egészséges életmód, a szépségipar, továbbá biotermékek, fogyasztási cikkek, háztartási berendezések, gyógyászati kellékek, elektromos autók, kerékpárok gyártói, forgalmazói, vagy pénzügyi tanácsadók, biztosítási ügynökök.

Nálunk miképp kellene újradefiniálni a nyugdíjas korról kialakult általános képet?

A kérdés megválaszolásánál figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy az EU demográfiai előrejelzései szerint a munkavállaló korú lakosság aránya kb. 30% csökkenést mutat majd az elkövetkezendő 40 évben. Ez olyan társadalmi terheket von maga után, mint a nyugdíjak finanszírozását, amellyel a fejlett országok már az következő néhány évben is szembesülni fognak. Ezért nem lehet kérdés, hogy mennyire fontos a nyugdíjas korról kialakult általános kép újradefiniálása.

Egységes korosztálynak tekintették az 50 felettieket?

Az öregedő korosztály legalább három csoportba sorolható: azok, akik a nyugdíjkorhatár betöltésével is aktívak maradnak, jelen vannak a munkaerő piacon, a törékenyek – kisebb jövedelemmel rendelkezők, korlátozott munkavégzésre képesek, illetve az utolsó csoportot képezik, akik egészségi helyzetükből adódóan inaktívak, jellemzően idősek otthonában töltik mindennapjaikat. Amennyiben egy ilyen alapfelosztásból indulunk ki, látható, hogy nem egy homogén célcsoportról van szó. Az előrejelzések alapján a cél az lenne, hogy minél aktívabb életet élhessen az 50+ korosztály, figyelembe véve megváltozott igényeiket.

Az 50+ korosztály számára nem mindig egyszerű az elhelyezkedés…

Az 55 évnél idősebb nők és férfiak munkaerőpiaci részvétele stratégiai fontosságú, mivel értékes, releváns tapasztalatokkal rendelkeznek, legyen az szakmai, vagy az úgynevezett „soft skillek”- pl. interperszonális készségek. Ez a korosztály számára előnyt jelenthetnek. Ugyanakkor vannak területek, ahol ez a korcsoport hátránnyal indul a munkaerő-piacon pl. intelligens eszközök használata, e-adminisztráció, nyelvi készségek stb. A Silver Economy projekt is részben ezek fejlesztését célozta meg. Oktatáson és képzéseken keresztül az 50 feletti korosztály nyugdíjba vonulása előtt ismereteket szerezhet arról, mi vár rájuk nyugdíjasként, az előttük álló problémákat hogyan tudják megoldani.  A projekt és az azon belül megvalósuló események célja az volt, hogy eloszlassák az idősödés folyamatával kapcsolatos negatív képet, hangsúlyozva azt a fontos szerepet, amelyet fogyasztókként, munkáltatókként, vagy munkavállalókként az idősebb polgárok játszhatnak.

Az az általános nézet, hogy a világjárvány után semmi sem lesz ugyanolyan.  Lehetőséget jelenthet, hogy a válság után felhasználjuk ezeket a tapasztalatokat. Segítheti-e a gazdaságot a szemléletváltás?

A gazdaság újraindításához figyelembe kell vennünk az összes piaci rést, marketingcsatornát, amelyben a társadalom széles rétegei válnak elérhetővé, beleértve az ezüst generáció tagjait is. A járvány kitörése előtt aktív fogyasztókként szerepeltek, utaztak, sportoltak.. Az enyhítéseket követően fogyasztói szokásaik mérhetően változnak, előtérbe helyezve az egészségügyi szolgáltatások, egészséges életmód és az információs kommunikációs technológiákat. A piaci trendeknek követniük kell a fogyasztói magatartás változását, olyan termékek és szolgáltatások piaci bevezetésére koncentrálva, amelyek alkalmazkodnak az újonnan kialakult igényekhez. Ez alól nem képeznek kivételt az idősebb generációt megcélzó alkalmazások és online képzések, hiszen látható az információs technológia szélesebb körű használata, a közösségi háló felértékelődése a mindennapi kommunikációban, akár a hírhez jutás, akár a családtagokkal való kommunikációt figyelve. Növekszik a kereslet az olyan eszközök iránt, amelyek az említett korosztály jelenlegi elszigeteltségét megszünteti és lehetővé teszi a külvilághoz való aktív kapcsolódást.

Változott-e Ön szerint az idősek megítélése és társadalmi beágyazottsága a járvány hatására, és véleménye szerint hogyan hathat mindez hosszútávon?

A kialakult világjárvány rávilágított arra, hogy az idősödő korosztály a társadalom törékeny rétegét képviseli. A világ különböző pontjain bevezetett korlátozások, a kijárási tilalmak és az időseket védő intézkedések, valamint segítségnyújtás minden társadalomban megjelent.

A jelenlegi világjárvány egy speciális helyzetet alakított ki, amire senki nem gondolt pár hónapja, ugyanakkor konstruktív megoldásokat igényelt és igényel a jelen helyzetben is. Ezek többé-kevésbé bizonyulnak sikeresnek, annak ellenére, hogy mindenki a lehető legjobb megoldásokra törekszik. Az, hogy mennyire vezet a társadalmi szokásaink megváltozásához, ez majd a következő hónapokban mutatkozik meg. Tény, hogy a rugalmasság továbbra is kulcskérdés lesz. Szemünk előtt zajlik az érintésmentes gazdaság kialakulása, amely eddig is jelen volt életünkben, most viszont egy felgyorsított folyamatnak vagyunk részesei, ami rugalmasságot igényel. Nyilván munkavégzési szokásaink is megváltoznak. Sokan otthonról dolgoznak a járvány ideje alatt, törvényjavaslatok születnek az atipikus munkavégzési formákkal kapcsolatban. A társadalom minden szegmensét, és minden rétegét érinti ez a folyamat.

Minden válság egyben lehetőség is.

A lehetőségek körvonalazódnak, elindult egy folyamat, ahol újratervezhetjük a meglévő ötleteket, de teljesen új lehetőségek is teret kaphatnak. Az egymásra utaltság szerepe felerősödött,rádöbbentünk arra, hogy a társadalom, amelyben élünk törékeny. A kialakult helyzet arra is rámutatott, hogy védenünk kell az idősebbeket, ez pedig úgy oldható meg, ha nem maradnak ki a társadalmi változásokból, hanem annak integrált részét képezik. Hosszú távon, az elöregedési tendenciákat tekintve, a világjárvány előtérbe helyezte az idősek problémáját, és a jelen az, amely meghatározhatja, hogy a társadalmak ezt hogyan képesek kezelni.