Pozsonyban és Budapesten az egyik legolcsóbb, Prágában a legdrágább az energia

Az energiaárak Európában továbbra is jelentősen eltérnek az egyes országok között. Bár az árak a gyors emelkedést követően a orosz ukrajnai invázió után stabilizálódtak, a HEPI-index adatai szerint, amelyet az Energie-Control Austria, a MEKH és a VaasaETT állít össze, még mindig a válság előtti szint felett vannak.

A nagyvárosok között jelentős különbségeket figyelhetünk meg, és a vásárlóerőre átszámítva a rangsor még inkább átrendeződik.
2026. január 2-án a háztartási villamosenergia-árak 8,8 cent/kWh-tól Kijevben egészen 38,5 cent/kWh-ig terjedtek Bernben. Az EU-s átlag 25,8 cent/kWh volt – írja az Euronews.

Pozsony ezen a téren az olcsóbb fővárosok közé tartozik. A háztartások itt 20,3 centet fizetnek kWh-ként, ami jelentősen az átlag alatt van. Ennél olcsóbbak csak olyan városok, mint Zágráb (17,8), Szófia (15,0), Oslo (13,4), Budapest (9,6) vagy Kijev (8,8).

A rangsor másik végén Prága áll 36,4 cent/kWh-val, így az európai legdrágább fővárosok közé tartozik. Magas az ár Berlinben (38,4) és Brüsszelben (36,5) is. Bécs 32,9 centen, Varsó 30,3 centen áll.

Ezek az eltolódások azt mutatják, hogy a közép- és kelet-európai alacsonyabb nominális árak gyakran nagyobb terhet jelentenek a háztartások számára a jövedelmekhez viszonyítva.

Euróban kifejezve egy kilowattóra gáznak Stockholmban akár 35 cent az ára, ami több mint háromszorosa az EU-átlagnak (10,6). Budapesten az ár mindössze 2,6 cent, Kijevben 1,6 cent. Pozsonyban 8,3 centen, Prága 10,7 centen, Bécs 12,7 centen áll.

A vásárlóerőre átszámítva Stockholmban marad a legdrágább (28,5), míg Budapest mindössze 3,6-on áll. Pozsony 10,3, Prága 12,7, Varsó 11,4.

Ma az energia költségek az EU-ban a háztartások kiadásainak átlagosan 4,6%-át teszik ki. A városok közötti különbségeket az energiamix, az adók, az elosztási díjak és a szolgáltatók beszerzési stratégiái is befolyásolják.