Pozsony városrészeit megszüntetnék, a falvak lakosságszámuk alapján kapnák a kompetenciákat - így alakítanák át az önkormányzatokat

A pénzügyminisztérium 2022 novemberére tűzte ki a helyi önkormányzatok reformját, melynek lényege az egyes települések kompetenciáinak felülvizsgálata azok lakosságszámának aránya szerint.

A reform rendkívüli módon érinti Pozsony és Kassa városát is, amelyek esetében a minisztérium eltörölné az egyes városrészeket, és egy központi vezetés alá irányítaná azokat.

A Modern és sikeres Szlovákia (Moderné a úspešné Slovensko) nevezetű dokumentum készítői a helyi önkormányzatok reformját azok jelentős széttagoltságával indokolják, ami azok elégtelen működését vonja maga után az igazgatás és a finanszírozás területén.

A reformterv készítői úgy nyilatkoztak, mindezzel nem céljuk az egyes településeket összevonni, csupán a falvak nagysága szerint igazítani azok kompetenciáit.

„A kompetenciák új felosztása alapján meghatározzák a települések kategóriáját, amelyek a kompetenciák különböző skáláit fogják elvégezni. Ennek alapján fogják meghatározni a finanszírozást is” – nyilatkoztak a reformterv készítői.

A készítők szerint a reform nagyobb hatékonyságot biztosít az igazgatás terén, valamint az erőforrások jelentős felszabadítását is eredményezi majd, amelyeket így más projektekre fordíthatnak.

A reformterv készítői hangsúlyozták, Szlovákiában mintegy 3000 olyan település van, amelynek 92%-ka kevesebb mint 3000 lakossal rendelkezik. Ezen települések lakosságának aránya kevesebb mint Szlovákia teljes népességének kétötöde.

Szintén kiemelik, hogy azon falvak, amelyek 250-nél kevesebb lakossággal rendelkeznek, erőforrásaik felét saját igazgatásukra kell fordítaniuk, ellenben a 20-50 ezer lakossággal rendelkező falvak erőforrásaik 90%-át is képesek a fejlesztésre és lakosaik közszolgáltatásaira fordítani.

A legnagyobb visszhangot az váltotta ki, hogy a reform készítői Pozsony és Kassa esetében eltörölnék a városrészeket, és egy központi irányítás alá vonnák a várost. Eszerint tehát megszűnne Pozsony 17 városrésze, és csak egy vezetés irányítaná a várost - a magisztrátus.

A pozsonyi városrészek polgármesterei nem értenek egyet az új reformtervvel.

Dana Čahojová, Károlyfalu (Karlova Ves) polgármestere úgy nyilatkozott, nincs szükség arra, hogy visszatérjünk a múltba, a centralizáció iránya felé. Kérdéses így mennyi alkalmazottja lenne a magisztrátusnak? A polgármesternő szerint ez a típusú centralizáció kizárólag a nagy fejlesztőknek (developer) fog megfelelni.

Michal Drotován, Récse (Rača) polgármestere szintén nem ért egyet a városrészek eltörlésével. Főleg abban az esetben, ha megszüntetnék a 25 ezer lakosú Récse önkormányzatát, de ugyanakkor meghagynák a jóval kevesebb lakosú falvak önkormányzatait. Mint figyelmeztetett, már csak

Récse egyetlen utcájában több állandó lakhellyel rendelkező lakos lakik, mint a szlovákiai falvak 87%-ka esetében.

Ľubica Kolková, Dévény (Devín) polgármestere hiányolja, hogy a döntést nem vitatták meg az egyes városrészek vezetésével. Kifogásolja, hogy a minisztérium megakarja szüntetni a pozsonyi városrészek évtizedekig épülő önkormányzati struktúráját, és helyükre központi megahivatalokat hozna létre.

Michal Vlček, Pozsonyszőlős (Vajnory) polgármestere szintén kiemelte, hogy

a városrészek megszüntetéséről úgy döntöttek, hogy meg sem kérdezték erről a városrészek vezetését.

Vlček úgy nyilatkozott a Nový Čas-nak, ha a kompetens személyek nem lesznek hajlandóak a témát megvitatni, és a reformot elfogadják, nem zárja ki azt sem, hogy Pozsonyszőlős a fővárostól való elszakadás mellett dönt majd. 

A szakemberek továbbá arra is felhívták a figyelmet, hogy a városrészek megszüntetése demokratikus deficithez vezetne, és távol tartaná a lakosokat a közügyek igazgatásától.

Egy ilyen javaslat a lakosok körében is ellenszenvet keltene, mivel több városrész egykor önálló településként működött több százéves hagyományokkal, ahol az ott élő lakosokra erős lokálpatriotizmus is jellemző.

A városrészek megszüntetése ellen felszólalt a magisztrátus is:

– írta az önkormányzati reform terveivel kapcsolatban a pozsonyi városvezetés közzétett nyilatkozatában. 

​​​​​Pozsony központosítása jelentősen érintené a helyi magyarságot is.

Pozsonypüspökiben (Podunajské Biskupice) ugyanis 10,8% magyar nemzetiségű lakos él. A település a trianoni döntés előtt önálló magyar község volt, amelyet 1972-ben csatoltak a fővároshoz. Lakossága az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett a szlovákok javára, ennek ellenére egy aktív magyar közösség működik a faluban, akik szeretnék továbbra is megőrizni Püspöki magyar jellegét.

A városrésznek jelenleg is magyar polgármestere és képviselői vannak. A főváros központosítása mindezt megváltoztatná.

Ha egy központból fogják irányítani a várost, amelyet nagy valószínűséggel  szlovák vezetés képviselne, a magyar közösség beolvadásra kényszerülne.