Óvatos optimizmus - így teljesíthet jövőre a szlovák gazdaság
Óvatos optimizmus és kemény figyelmeztetés egyszerre rajzolódik ki abból az előrejelzésből, amelyet a Szlovák Nemzeti Bank vezetése mutatott be az ünnepek előtt a „Gazdasági és monetáris folyamatok – 2025 tele” című prognózisban. A számok szerint a szlovák gazdaság 2026-ban mindössze 0,6 százalékkal növekedhet, majd 2027–2028-ban 2,5 százalékra gyorsulhat a bővülés üteme, miközben a költségvetési hiány tovább távolodik a kormányzati céloktól, az államadósság tartósan 60 százalék fölé emelkedik, a foglalkoztatás csökken, és az egész pályát rendkívüli bizonytalanság övezi.
A jegybank értelmezése szerint a 2026-os év még átmeneti időszak lesz: gyenge, de már nem stagnáló növekedéssel. Peter Kažimír szerint a javuló külső környezet, az élénkülő belföldi kereslet és az új autóipari kapacitások felfutása adhat lendületet a gazdaságnak, miközben két év után újra nőhet a háztartások reáljövedelme és vásárlóereje. Ez azonban nem jelent fordulatot, inkább egy törékeny egyensúlyt: a növekedés motorjai még nem belső szerkezeti erőkből, hanem külső ciklikus tényezőkből táplálkoznak.
Ezzel párhuzamosan a jegybank látványosan rontotta a költségvetési pályára vonatkozó várakozásait. A közfinanszírozás hiánya 2026-ban elérheti a GDP 4,5 százalékát, ami már nemcsak az uniós elvárásoktól, hanem a kormány saját konszolidációs céljaitól is eltávolítja az országot.
A probléma nem pusztán kiadási oldali: a jegybank szerint a gazdaság gyengébb teljesítménye és az adóbeszedés alacsonyabb hatékonysága egyaránt rontja az egyenleget. A következmény borítékolható: az államadósság már idén átlépi a GDP 60 százalékát, 2028-ra pedig akár a 66 százalékot is elérheti, miközben a korábban felhalmozott pénzügyi tartalékok felélése sem képes ellensúlyozni a tartósan magas hiány hatását.
Inflációs fronton a jegybank képe árnyaltabb. A pénzromlás üteme a következő években tovább lassulhat, 2027–2028-ban 2–3 százalék körül stabilizálódhat, amit a megemelt adók hatásának kifutása, a globális nyersanyagárak mérséklődése és a visszafogott fogyasztói kereslet támogat.
Ugyanakkor 2026-ban az energiaárak szabályozott korrekciója még fékezi az infláció csökkenését, és az ETS2-rendszer bevezetésének elhalasztása is csak időben tolja el, nem szünteti meg az árnyomást. A jegybank szerint az inflációs pálya továbbra is érzékeny marad, különösen az energiaárak 2027–2028-as alakulására.
A növekedés gyengesége a munkaerőpiacon is nyomot hagy. Horváth Mihály ügyvezető igazgató szerint 2027-ig mintegy 20 ezerrel csökkenhet a foglalkoztatottak száma, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai trendek, a fiskális megszorítások és a lassú gazdasági dinamika miatt. A helyzetet enyhíti, hogy továbbra is munkaerőhiány jellemzi a piacot, ami fékezi a munkanélküliség gyors emelkedését, ugyanakkor a bérek növekedését is visszafogja. Ez a kombináció – alacsony növekedés, gyenge termelékenység, mérséklődő bérdinamika – hosszabb távon a versenyképesség romlásának kockázatát hordozza.
