Orbán, Varga, Matolcsy a koronavírus-járvány lehetséges gazdasági hatásairól
Kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó rendezvényén beszélt Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György jegybankelnök.
A megszólalások egyik fókusza természetesen a koronavírus-járvány lehetséges gazdasági hatása volt, miután világszerte erről beszélnek az elemzők, illetve egyre több kormány igyekszik gazdaságélénkítő lépéseket hozni a hatások kivédésére. Sajnos nálunk egyelőre még nem állt fel a kormány tehát, nincs felelős gazdaságpolitikus, aki erről adna jövőképet a szlovákiai polgároknak.
Orbán Viktor szerint hiú ábránd azt feltételezni, hogy rövidtávon elmúlik majd a vírus hatása.
Emellett az idei és a jövő évi költségvetés áttervezéséről beszélt, illetve szóba hozta, hogy „sokmilliárd eurós” gazdaságélénkítő csomagokra lesz szükség. A kormányfő szerint nincs optimista forgatókönyv, világjárványra kell felkészülni, ami miatt már rövidtávon mindenkinek ki kell lépnie a komfortzónájából. Varga Mihály esti nyilatkozata a magyar recesszió lehetőségéről még nagyobb súlyt ad a miniszterelnök szavainak.
Matolcsy György például arról beszélt, lehet, hogy a járvány egészségügyi hatásain egy év alatt túl lesz Magyarország, de a gazdasági hatások évekig velünk maradnak majd.
Szerinte az Magyarország szerencséje, hogy az utóbbi évek eredményeinek köszönhetően „a magyar gazdaság immunrendszere ma ellenállóbb”. Varga Mihály pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus elsősorban a turizmust és az ahhoz kapcsolódó iparágakat fogja érinteni.
Kedd este az Info Rádió műsorában, ahol óriási meglepetést keltve kijelentette: a legrosszabb forgatókönyv esetén, ha a vírus hatása nagyon mély, – az EU gazdaságra akár 2,6%-os visszaesést is elszenvedhetne.
– mondta a pénzügyminiszter – attól függően, hogy mekkora lesz a koronavírus hatása, a járvány mennyire húzódik el és milyen mélységű lesz.
A járvány lehetséges gazdasági hatásainak számbavételét a rengeteg bizonytalanság miatt nem nagyon végezték még el olyan részletesen, hogy a magyar gazdaságra vonatkozóan publikus előrejelzések készüljenek.
A Pénzügyminisztérium akár recessziót sem tart kizártnak, valószínű egy olyan forgatókönyv mellett, amikor Európát karanténok egész láncolata bénítja meg, ami jelen pillanatban elég valószínű.
A kormányfő a kamarától azt kérte, hogy április végéig állítsa össze azokat a célzott intézkedéseket, melyekre egyes iparágakban szükség lehet, a kormány pedig a jegybank segítségével „kész segíteni”. Ennek alapján legkorábban májusban-júniusban jelenthetik be a konkrét lépéseket, vélhetően igyekeznek a nyári parlamenti szünet előtt dönteni.
A Portfolio.hu oldalon Beke Károly próbált választ keresni a fenti kérdésre. Szerinte, ha a költségvetés helyzetét statikusan nézzük, akkor elvileg nem kellene aggódnia a kormánynak: az elfogadott 2020-as büdzsé 1 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, vagyis már önmagában a 3 százalékos maastrichti kritériumhoz képest van a GDP 2 százalékának megfelelő mozgástér. Figyelembe véve egy gazdaságélénkítő kiadási csomag dinamikus adóhatásait,
ez bőven 3 milliárd euró feletti gazdaságélénkítő csomag kialakítására ad lehetőséget.
Még hozzátehetjük, hogy a költségvetést kimondottan nagy tartalékokkal tervezték, az Országvédelmi Alap 378 milliárd forint, az általános tartalék pedig 110 milliárd, bár a tartalék fele csak a második fél évben költhető el.
Vagyis első megközelítésben,
ha minden mozgásteret kihasznál a kormány, akkor nagyjából 1000-1500 millárd forintot költhet el a korábbi tervekhez képest, ez akár elegendő lehet az Orbán Viktor által említett „sokmilliárd euróhoz”.
Ehhez bátorítást adhat, hogy az Európai Unió már több utalást tett, hogy a költségvetési költekezést kordában tartó szabályait puhítja vagy legalábbis "félrenéz", ha a koronavírus elleni küzdelemről van szó. A költségvetési költekezés elfogadottságát javítja a korszellem is, az Egyesült Államoktól Japánig nagyon sok ország tervezi élénkítő programok bevezetését.
A fenti statikus képbe rondít bele a recesszió lehetősége.
Amennyiben a 4%-os növekedéssel tervezett költségvetés alatt egy -0,3%-os teljesítményű gazdaság dolgozik, a mozgástér drámaian leszűkül. Ráadásul a költségvetési helyzetet súlyosbítja, hogy recesszió esetén az infláció is kisebb, vagyis a kétféle növekedési pálya közötti különbség a nominális GDP 4-5 százalékát is kiteheti.
Vagyis minél inkább szükség lenne az élénkítő csomagra a növekedés érdekében, annál kevésbé van rá forrás a költségvetésben, szélsőséges esetben már a maastrichti limiteket kell döngetni ahhoz, hogy szemmel látható kötségvetési élénkítést hajtson végre a kormány.
Fontos hangsúlyozni, hogy a koronavírus-járvány (és még inkább az ellene meghozott korlátozó intézkedések) nagyon különleges hatásúak a gazdaságban.
A járvány ugyanis egyszerre okoz kínálati és különleges keresleti sokkot, amelynek kezelése csak célzott eszközökkel lehetséges.
