Nem reménykedhetünk alacsonyabb ingatlanárakban

2021. április 8., 19:35
Rajkovics Péter

A gazdaság számára a koronavírus okozta járvány egyet jelentett a szigorú korlátozásokkal, egyes területek akár teljesen leálltak, vagy csupán az online kereskedelemből tarthatták fent magukat. Azt gondolhattuk volna, mindeközben az egyébként is magas ingatlanárak csökkenni kezdenek, hiszen az emberek kétszer meggondolják, hogy milyen terhet vállalnak, de erről szó sincs.

Fotó: pixabay.com

Rögtön az elején le kell szögeznünk, az elemzők nem várnak ebben a tekintetben rövid távon változást. Az árakat ugyanis éppen a kereslet, vagyis a lakosok vásárlási hajlandósága hajtja, az pedig nem csökken. Eközben az új projektek száma korlátozott, mert a megfelelő munkaerő nem adott, a vendégmunkások biztosítása pedig a járványhelyzetben még bonyolultabb, mint korábban.

A lakáshitelek kamatlábainak alacsony szinten tartása pedig azt okozza, hogy továbbra is sokan érzik úgy, olyan ingatlant is megengedhetnek maguknak, amire korábban nem gondoltak. Sokan viszont figyelmeztetnek, hasonló jelenségnek vagyunk tanúi, mint az évezred első évtizedének végén, amit még mindig nem sikerült teljesen kihevernünk.

Európában a monetáris politika terén túl sok változást nem várhatunk, a pénzkibocsátással és az inflációval együtt a hitelek kamatlábai vélhetően nem szöknek majd az egekbe, helyettük a még mindig szűkös kínálat miatt az árak további emelkedése várható.

A tulajdonosok számára egyébként is egyre fontosabb a lakásunk vagy a házuk, hiszen a home office időszakában jóval több időt töltenek odahaza, így aztán szeretnék az otthonukat még kényelmesebbé tenni. Gyakran a nagyobb lakásba költözés lehetősége is felmerült, miközben a szlovákiai statisztikákból azt is láttuk, a hitelmoratórium lehetőségét sem választották olyan sokan, mint attól néhány szakember tartott.

Szlovákiában a magántulajdonban lévő ingatlan, még ha jelentős hitelteher mellett is, szinte alapkövetelménye az életnek, legyen szó szerényebb jövedelemből élők csoportjáról is. Ennek ellenére a kormány még Matovičirányítása alatt szerette volna növelni a bérlakások számát. Mindez a Sme rodina egyik fő kampányüzenete volt tavaly, kaptak is kritikát bőven, amikor az osztrák példára alapozták terveiket. Eduard Heger még pénzügyminiszterként az ingatlanadó erőteljes emelését is belengette, amit kormányfőként valószínűleg továbbra is terítéken akar tartani, ennek mértéke viszont egyelőre nem tisztázott. Annyi biztos, ha valóban akár a háromszorosára növekszik ennek terhe a jelenlegi adóhoz képest, az új lehetőséget adhat a bérlakásoknak, így Kollárék tervének is.

A jelenlegi áremelkedés ugyanis eddig az albérlet esetében nem annyira érezhető. Ezen a téren viszont óriási változásokat hozna az ingatlanadó emelése, sőt, alapvetően az újrainduló gazdasági folyamatok is megváltozhatják a piacot. A korlátozások megszűnésével ugyanis munkások és diákok sokasága keresne majd újra albérletet.

A jelenlegi szakértői vélemények arra utalnak, alacsony kamatlábak és emelkedő ingatlanárak várnak tehát vélhetően ránk, ha nagyobb törés nem következik be a gazdaság ezen területén nemzetközi viszonylatban. Az építkezési anyagokra fordított kiadások is növekedni fognak, s így fel kell készülnünk, hogy az ország nyugati részén biztosan 10-20 százalékkal is növekedhet egyes ingatlanok értéke a válság után. Tegyük viszont hozzá, hogy amint korábban, ez a buborék is kipukkadhat, akkor pedig minden jóslat borul.