Nem kell aggódnunk a munkahelyek miatt, a külföldieket nem érdekli a mi munkaerőpiacunk

A szlovákiai munkaerőpiac hosszú távon nem nélkülözheti a külföldi munkaerőt. Nemcsak a feldolgozóiparban keresett a külföldi munkaerő, hanem a nem feldolgozó szektorban is. Szlovákia azonban nem vonzó a külföldiek számára, ezért az unión kívüli országokban kell új toborzási célpontokat keresnie. Amint arra a Grafton munkaerő-közvetítő ügynökség rámutat, a szlovák munkáltatóknak problémát jelent a vízumok elintézése, ami akár fél évig is eltarthat, tájékoztat a pravda.sk portál.

Idén nemcsak a feldolgozóipar, hanem a nem feldolgozó szektor is jelentős munkaerőhiányt regisztrált Szlovákiában, aminek oka a folyamatosan növekvő számú nyitott állásajánlat és egyben a történelmileg legalacsonyabb munkanélküliségi ráta.

„A termelési szektorban a cégek hosszú évek óta nem tudják megfelelő arányban betölteni az olyan szakmai állásokat, mint a hegesztők, fémmunkások, villanyszerelők, targoncavezetők és hasonlók ” – állítja Branislav Jančuška, a Grafton munkaerő-kölcsönzési ügynökség menedzsere.

A nem feldolgozó szektort viszont az informatikusok, programozók, tömegközlekedési sofőrök, valamint az egészségügyi dolgozók hiánya sújtja - elsősorban ápolókból és orvosokból van hiány. De a kiskereskedelmi dolgozók is hiányoznak a munkapiacról – eladók, pénztárosok, szállodai vagy éttermi alkalmazottak, például recepciósok, szobalányok, pincérek, szakácsok... A cégek gyakran igyekeznek külföldi munkaerővel betölteni ezeket a pozíciókat.

A Szlovákiában dolgozó külföldiek száma folyamatosna nő. Jelenleg több mint 80 000 külföldi munkavállaló dolgozik az országban, közülük csaknem 30 000 Ukrajnából érkezett. A külföldről érkező munkavállalók egyértelműen pozitív hozadékai munkaerőpiacunknak, hiszen többnyire hosszú távon nem betöltött pozíciókat foglalnak el. A külföldi munkavállalók az adót és a járulékokat is Szlovákiában fizetik, és itt is vásárolnak különböző árukat, illetve itt vesznek igénybe szolgáltatásokat, amivel szinténb támogatják a hazai gazdaságot.

Elmondható azonban, hogy a nyugat-európai bérajánlatokhoz képest Szlovákia egyre kevésbé versenyképes.

és inkább az északi, illetve a nyugati uniós országokat részesítik előnyben. A külföldi munkaerő-toborzás is ezért költözött az ázsiai országokba, Csehországhoz hasonlóan" - magyarázza Branislav Jančuška.

A munkaügyi tárca jelenleg a magasan képzett munkavállalók, valamint a harmadik országokból érkező busz- és teherautó-sofőrök számára engedélyezi a nemzeti vízumok kiadását. Ezekre az állásokra azok a külföldiek pályázhatnak, akik az egészségügy, a tudomány és a kutatás, illetve az informatikai szektorban magas képzettséget igénylő munkakörökben helyezkednek el. A feltétel az egyetemi végzettség. Az újonnan elfogadott jogszabály azt is lehetővé teszi, hogy

nemzeti vízumot adjanak minden olyan harmadik országból származó magasan képzett munkavállalónak, aki külföldi cégtől való áthelyezés miatt dolgozik Szlovákia területén.

Ezek többnyire vezető alkalmazotti vagy szakemberi funkciót látnak el, amihez megfelelő szakmai tudás, készség és képzettség szükséges.

A tárca által véleményeztetésre benyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról szóló törvény jelenlegi módosításából az is következik, hogy egyszerűsíteni kell a harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiacra jutását és ott tartását, különösen a munkaerőhiányos munkakörök regionális szintű kiigazításával, valamint az Ágazati Tanácsok Szövetsége, az ágazati tanácsok és a munkaerőpiacra felkészítő képzések körének kiigazításával.Amint azonban a Grafton rámutat, ezek a kormányzati intézkedések nem kezelik a mérnöki vagy autóipari, kiskereskedelmi vagy elektrotechnikai és karbantartói kevésbé képzett munkaerő akut hiányát.

Több száz új állást kell betölteni, miközben biztosan nem kerüljük el a külföldi jelentkezők alkalmazását” – mondja egy személyzeti iroda szakértője.

Mivel a külföldi munkaerő-toborzás főként az unión kívüli országokra irányul – a Balkánra, a posztszovjet államokra, sőt Ázsiára is –, ez leginkább azokról az országokról szól, ahol a munkavállalók számára kötelező a munkavállalási vízum. A vízumkérelmeket az adott országok szlovák nagykövetségein keresztül nyújtják be, ami nagymértékben bonyolítja a helyzetet.

De már mai is azt tapasztaljuk, hogy a nagykövetségeken már csak 2023- ban vannak szabad időpontjai a vízumkérelmek befogadására, miközben egy indiai munkavállaló vízumkérelmének intézése 5-6 hónapig is eltarthat. Ez hosszú távon tarthatatlan, rugalmatlan és jelentős problémákat okoz a szlovákiai munkáltatóknak” – magyarázza a jelenlegi helyzetet a Grafton munkatársa.

A második lépés, aminek szerinte következnie kell, a változás a munkáltatók részéről. Ha azt akarják, hogy elegendő munkaerő legyen a cégeikben, akkor már

a belső eljárásaikat, munkafolyamataikat és egyéb követelményeiket is úgy kell igazítaniuk, hogy készen álljanak a külföldi munkaerő érkezésére.

Arról is szó van, hogy megfelelő szállást biztosítsunk a vízumügyintézés, tolmácsolás, munkafolyamatok támogatásával nemzetközi nyelveken, hogy támogassuk az új kollégák beilleszkedését a cégbe a munka utáni tevékenységük részeként.