Nem csökken a lakáshitelek iránti kereslet
A lakáshitelek iránti kereslet Szlovákiában már hosszabb ideje növekszik, és ezen az sem változtatott, hogy a nyár hagyományosan inkább a visszaesés időszaka. A magas keresletet, amelyet az ingatlanárak emelkedése is támogat, az év hátralévő részében is fennmaradónak várják. A jelzáloghitelek kamata lassan a 3 %-os határhoz közelít, de a szakértők szerint jelenleg nincs tér jelentősebb csökkentésre, így a bankok inkább egyedi, mintsem általános kamatmódosításokra készülnek.
„Az elmúlt 20 hónap Szlovákiában különleges időszak, amely a történelemben csak néhányszor fordult elő. Egy csaknem kétéves csökkenési és stagnálási szakasz után hirtelen megugrott a jelzáloghitelek iránti érdeklődés, és ez gyakorlatilag megszakítás nélkül tart már 20 hónapja. Míg 2024 januárjában a bankok csupán 242 millió euró értékben nyújtottak új kölcsönöket, addig az idei júliusban már meghaladta a volumen a 650 millió eurót” – mondta Marián Búlik, az OVB Allfinanz Slovensko pénzügyi elemzője. Kiemelte, hogy ez jóval az elmúlt három év átlaga felett van, a júliusi új hitelek összege pedig elérte a hosszú távú átlagot, pedig a kamatszintek korábban lényegesen alacsonyabbak voltak.
– jegyezte meg Eva Šablová, a Fingo.sk hitelüzletágának igazgatója.
Elmondása szerint a bankok célja elsősorban új ügyfelek megszerzése, akiknek sok esetben alacsonyabb kamatot tudnak ajánlani a legalacsonyabb hivatalosan kommunikáltnál. Így a kamatszintek egyre gyakrabban közelítenek a 3 %-hoz.
„Az ingatlanárak emelkedése mellett a jelzáloghitelek iránti kereslet továbbra is erős, ezért az ősz beindulásával a verseny élesedésére és több hasonló akciós ajánlatra számítunk a pénzintézetektől” – tette hozzá.
Peter Horčiak, a Simplea jelzáloghitel-elemzője rámutatott: a bankok rendkívüli kampányokkal és különféle kedvezményekkel próbálják megnyerni az ügyfeleket. A kamatcsökkentés helyett gyakran más előnyöket kínálnak, például díjmentes számlavezetést, ingyenes hitelt vagy a refinanszírozáskor a korai végtörlesztés büntetésének átvállalását.
„Egyes bankok még nagyszabású kampányt is indítottak, amelyben nem a legalacsonyabb piaci kamat alá próbálnak menni, hanem a megtartási osztályokon keresztül kínálnak verhetetlen kamatokat. Meggyőződésem, hogy az év utolsó negyedéve rekordokat dönt, és a bankok újabb módszereket találnak az új ügyfelek megszerzésére” – jelezte.
Búlik hangsúlyozta, hogy a jelzáloghitelek döntő tényezője jelenleg a lakásárak folyamatos emelkedése. Emlékeztetett: a Szlovák Statisztikai Hivatal legutóbb több mint 11 %-os, míg a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) közel 13 %-os éves áremelkedést mért.
„Az emberek tisztában vannak vele, hogy az árak emelkedését fenntartó tényezők továbbra is fennállnak, mivel kevés az építés alatt álló lakás. Az árcsökkenésben bízni ma semmilyen statisztika alapján nem lehet. Belátható időn belül sem várható változás, ezért nincs értelme halogatni a lakásvásárlást azoknak, akiknek ténylegesen szükségük van rá” – mondta az elemző, hozzátéve, hogy ez az ősz folyamán további vásárlókat ösztönözhet, így a magas jelzáloghitel-kereslet várhatóan fennmarad.
Várakozásai szerint őszre a legolcsóbb jelzáloghitelek kamata elérheti a 3 %-ot, és a korlátozott idejű marketingakciók keretében a promóciós hitelek akár 2-es számjeggyel is kezdődhetnek.
„Ha ősszel látunk jelzálogkampányokat, azokat inkább a kisebb bankok indítják majd, míg a nagyobbak hagyományosan kivárnak, és a konkurencia ajánlatai és a saját ügyfeleik visszajelzései alapján döntik el, hogy egyedi tárgyalások során reagálnak-e, vagy valamilyen általános kampányt indítanak. Valószínűbb, hogy a nagybankok nem fognak általános kamatcsökkentéssel járó kampányba” – tette hozzá Búlik.
A jelentősebb kamatcsökkentésnek az Európai Központi Bank (EKB) döntése sem kedvez, amely a héten változatlanul hagyta az irányadó kamatokat. „Ez az év végéig így is maradhat. Ha nem történik rendkívüli esemény, a kamatcsökkentés belátható időn belül nem várható” – véli Horčiak.
Az EKB kamatai ráadásul nem az egyetlen tényezők, amelyek befolyásolják a banki árazást. „Egy másik fontos tényező a szlovák államkötvények hozama, amely jelentősen magasabb például a német kötvények hozamánál. A bankjainknak ezért magasabb kockázati felárral kell számolniuk, ami az adott ország kockázatosságának mutatója. Ezért magasabbak nálunk a kamatok, mint az eurózóna többi részén” – tette hozzá Šablová.
