Négy százalék körüli infláció, halasztott energiaár-sokk és növekvő költségvetési kockázatok
A szlovákiai infláció az előttünk álló hónapokban várhatóan a négy százalékos szint közelében, illetve némileg ez alatt alakul majd. Így értékelte a helyzetet Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank vezető elemzője a Szlovák Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb, májusi inflációs adatok kapcsán. Az év vége felé közeledve azonban a magasabb világpiaci energiaárak – különösen a kőolaj és a földgáz drágulása – másodlagos hatásként már beépülhetnek a fogyasztói árakba.
Ez a folyamat egyrészt fékezheti a szolgáltatások inflációjának lassulását, amelyet a lassuló gazdasági növekedés és a lakossági fogyasztás visszaesése egyébként tompítana, másrészt jelentős költségoldali nyomást gyakorolhat a mindennapi cikkek és az élelmiszerek árára. Ennek eredőjeként az idei átlagos pénzromlási ütem a tavalyi bázis közelében, azaz négy százalék körül vagy csak elhanyagolható mértékben ez alatt maradhat.
A szlovákiai szabályozási környezet sajátosságai miatt – mivel a lakossági energiaárakat nálunk általában évente csak egyszer módosítják – egyelőre nem kell számítani a hatósági áras lakossági energiaárak növekedésére.
Ez a tényező részben megkülönbözteti Szlovákiát az Európai Unió számos más tagállamától, ahol az árak nem vagy csak részben szabályozottak, így a háztartások szinte azonnal megérezték a villamos energia, a távhő és a gáz árának drasztikus emelkedését. A közelgő parlamenti választások fényében a szakértők a jövő év januári fordulótól sem várnak radikális lakossági energiaár-korrekciót, különösen az alapforgatókönyvként kezelt geopolitikai stabilizáció esetén. Sokkal valószínűbbnek tűnik az a szcenárió, hogy a választási évben a globális energiaár-sokk nem az inflációban csapódik le teljes súlyával, hanem a megemelt állami energiakompenzációkon keresztül a költségvetési hiányt mélyíti tovább. Ez a lépés azonban elkerülhetetlenül megnöveli a választások utáni, 2027 őszére datálható fiskális konszolidáció kényszerét és mértékét, valamint komoly kockázatot hordoz magában az átlag feletti infláció fennmaradására a 2028 utáni időszakban is.
A makrogazdasági bizonytalanság továbbra is rendkívül magas, ezért a piaci előrejelzések a következő időszakban a szokásosnál gyakoribb felülvizsgálatra szorulhatnak, mutatott rá Marián Kočiš, a Slovenská sporiteľňa elemzője.
A fogyasztói árakba a kitettségek mellett a növekvő bérköltségek is beépülnek, ám a banki elemzők a 2026-os évre vonatkozó inflációs prognózisukat egyelőre változatlanul négy százalékon hagyják, míg 2027-re a pénzromlás ütemének három százalék közelébe történő lassulását vetítik előre.
Eva Sadovská, a WOOD & Company elemzője megerősítette, hogy az idei évre vonatkozó várakozásaik megegyeznek a tavalyi, négy százalék körüli szinttel, ám hozzátette: a nemzetközi konfliktusok alakulásától és a világpiaci hatásoktól függően nem zárható ki az idei prognózisok felfelé történő módosítása sem.
Bizonyos szakértői elemzések az elmúlt hetekben már egy potenciális hat százalékos, sőt esetenként hét százalék feletti szlovákiai inflációs csúcs lehetőségét is felvetették. A hivatalos statisztikai adatok szerint a termékek és szolgáltatások fogyasztói árai 2026 májusában havi szinten 0,4 százalékkal emelkedtek, miközben az éves bázisú infláció 3,8 százalékot ért el, ami mind havi, mind éves összevetésben enyhe mérséklődést mutat az áprilisi értékekhez képest.
