Mutatjuk, kiket fenyeget az energiaszegénység. A becslések szerint több mint 430 ezer háztartást érinthet
Túl kicsi a bevételük ahhoz, hogy a közüzemi számlák kifizetése után elég pénzük maradjon a megélhetésre. Leegyszerűsítve így hangzik az energiaszegénységgel fenyegetett háztartások új definíciója, ami Szlovákiában sokáig nem létezett.
A Hálózati Iparágak Szabályozási Hivatala (ÚRSO) egy javaslattal állt elő a fogyasztók energiaszegénység elleni védelmének koncepciójára. A javaslat jelenleg tárcaközi véleményezési eljárás alatt áll, és hamarosan a kormány elé terjesztik, írja a pravda.sk portál.
Ha a fent említett definíciót alkalmaznánk az energiaszegénység meghatározására, az azt jelentené, hogy Szlovákiában a háztartások akár 24 százaléka is az energiaszegénységgel fenyegetett kategóriába lenne sorolható.
Ez abszolút értékben 432 000 háztartást jelent az összesen 1,8 millió háztartásból.
Vagyis nagyon sokat. Az energiaszegénység által veszélyeztetett háztartások számának becslésére szolgáló modellpéldák a 2020-tól rendelkezésre álló adatok alapján készültek.
A háztartásoknak valószínűleg még további két hetet kell várniuk arra, hogy megtudják az új évtől érvényes új energiaárakat. A Szabályozási Hivatal javaslatának nem az a célja, hogy a drága energia elleni küzdelemben azonnali megoldásokat hozzon a jelenlegi válsághelyzetre, hanem az, hogy rendszerszintű intézkedést kínáljon. A Szabályozási Hivatal az energiaszegénység szakértők által szorgalmazott definíciója mellett a hatásköréből eredően
olyan intézkedéseket is javasol, amelyek segítenének ennek a veszélyeztetett csoportnak abban, hogy megfelelőbben kezelje ezt a helyzetet.
A javasolt definíció figyelembe veszi a havi bevétel összegét, valamint a havi energia- és vízköltségek összegét.
A Pravda napilap által megszólított szakemberek elégedettek az energiaszegénység eme definíciójával. "De jó lenne, ha az egész EU-ban hasonló módszertant alkalmaznának, ami lehetővé tenné az összehasonlítást” – vélekedik Boris Tomčiak, a Finlord cseh elemző és tanácsadó portál munkatársa. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy Szlovákiában a legfrissebb adatok szerint a lakosság 15 százalékát fenyegeti a szegénység.
A veszélyeztetett nyugdíjasok ilyen magas aránya nagyon rossz névjegykártyája a gazdaság hosszú távú tervezéséhez, nemcsak a kormányé, hanem az embereké vagy a cégeke is” – teszi hozzá.
A háztartások típusából következik, hogy a legveszélyeztetettebb háztartások között statisztikailag lényegesen nagyobb arányban lesznek a többgyermekes háztartások. De a veszélyeztetett csoportok közé tartoznak a rokkantnyugdíjasok vagy azok a háztartások, amelyekben öregségi nyugdíjasok és eltartott gyermek van.
1. példa: Egy egyszemélyes háztartás eltartott gyermekek nélkül, összesen 605 eurós havi jövedelemmel. Egy ilyen háztartás energia- és vízköltsége 58,52 eurót tenne ki. A teljes bevétel az energia- és vízköltségek levonásával 546,48 euró. Ha ebből az összegből levonjuk a létminimum másfélszeresét, ami 322,25 euró, akkor a különbség 224,23. Egy ilyen háztartás tehát nem férne bele az energiaszegénység definíciójába.
3. példa: Rokkantnyugdíjas 227 euró szociális juttatással. A modellpéldában a nyugdíjas 58,52 eurót fizetne az energiáért és a vízért, így a különbség 168,48 euró lenne. Egy ilyen típusú egyszemélyes háztartásnál a létminimum másfélszerese 322,25 euró lenne. A különbség így mínusz 153,77 eurót tesz ki, ami azt jelenti, hogy a rokkantnyugdíjas az energiaszegény háztartás kategóriába kerülne.
A Szabályozási Hivatal nemcsak az energiaszegénység új definíciójával állt elő, hanem hatáskörébe tartozó intézkedéseket is felvázolt, amelyek a veszélyeztetett csoportokat védenék. Ide tartoznak például az energiára és a vízre vonatkozó speciális tarifák.
A tarifacsökkentés százalékos arányát jogszabályban rögzítenék, például 30 százalékos nagyságban” – áll a javaslatban.
A Magna Energia vezérigazgatójának, Martin Ondeknak azonban hiányoznak a konkrét meghatározott szabályok. A speciális tarifákból származó kedvezményekkel szerinte probléma van. „Jelenleg a háztartásokra vonatkozó szabályozás úgy van kialakítva, hogy a villamosenergia-árszámítás referencia-időszakának eltolódása miatt annak szabályozott ára (ez csak a termék, nem elosztási és egyéb díj) 2023-ban elérje a körülbelül 700 eurót.
– mondta a szakember.
Egy másik intézkedéssel azokat a háztartásokat védelmeznék, amelyek már nem tudják fizetni az energiaszámláikat. Számukra ingyenes részletfizetést és energetikai tanácsadást javasolnak. További intézkedés lenne a téli hónapok megoldása, amikor egyes háztartások nem tudják tovább fizetni az energiaszámláikat.
Ebben az esetben az intézkedés megtiltaná az energia- és vízellátás kikapcsolását a téli szezonban.
Végül, de nem utolsósorban betiltanák a háztól házig történő energiaértékesítést.
Jozef Badida, az energieprevas.sk portál elemzője arra is felhívja a figyelmet, hogy az energiaszegénység jelentős oka lehet a nem szigetelt házak nagy hővesztesége. Ebben minden bizonnyal segít a családi házak felújítását célzó felújítási terv legújabb pályázati felhívása. „Egyelőre csak a többgyermekes családoknak kedvez, illetve a súlyos fogyatékkal élő gyermeket gondozó személyeknek. A jövőben azonban kifejezetten az energiaszegény háztartásokat is megcélozhatnák hasonló programok, ha sikerül azokat behatárolni” – tette hozzá Badida.
A legsérülékenyebbeket célzó intézkedésekre kiváló külföldi inspiráció lehet a csehországi példa. Az Új zöld fénymegtakarítás elnevezésű segélyprogram kifejezetten a nyugdíjasok és a lakhatási támogatásra jogosult háztartások, azaz az alacsony jövedelmű háztartások számára készült. A támogatási program célja, hogy épületátalakításokkal energiamegtakarítást érjenek el a családi és társasházakban.
A 2014-ben indult első programidőszakban több milliárd cseh korona összegű pénzügyi forrást osztottak szét több tízezer háztartás között. 2021-ben a program a következő szakaszába lépett, és más területekre is kiterjesztette a fókuszát.
Ennek a programnak a segítségével a háztartások szigetelhetik például a ház homlokzatát, a tetőt, vagy energiatakarékosra cserélhetik a nyílászárókat.
Egy családi ház esetében legfeljebb 160 ezer cseh korona, azaz közel 6200 euró értékű összegre pályázhatnak az érdeklődők.
