Mit jelent Orbán Viktor pénzügyi védőpajzsa?
Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel, ahol egy pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást is kötöttek. Ez nem csupán anyagi, hanem politikai és pszichológiai stabilitást is biztosít, jelezve a piacok felé, hogy a forint mögött erős nemzetközi támogatás áll. A találkozó óta a forint rekordmagasságokban jár, és az euró árfolyama – az inflációt is figyelembe véve – tíz éve nem volt ilyen alacsony - írja a hirado.hu.
Orbán Viktor miniszterelnök november 7-én Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel, ahol többek között energetikai és gazdasági megállapodások is születtek. A kormányfő a találkozó után kijelentette, hogy Donald Trumppal egy pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodást kötöttek, amely Magyarország gazdasági stabilitását védheti.
Az említett pénzügyi védőpajzs lényegében a politikai és gazdasági partnerség szimbóluma, amely jelzi a piacok felé – beleértve a forint elleni támadásokat –, hogy Magyarország mögött egy erős szövetséges áll. Az ilyen üzeneteknek gyakran már önmagukban stabilizáló hatásuk van, anélkül hogy tényleges pénzügyi beavatkozás történne.
Az amerikai–magyar tárgyalások óta rekordmagasságokban jár a forint árfolyama, amely a találkozó napján kétéves csúcsot döntött meg. Az euró árfolyama 385 forint alá csökkent, és reáleffektív értelemben – az inflációs különbözetet is beleszámítva – tíz éve nem volt ilyen alacsony.
A pénzügyi védőpajzs nemcsak pénzt, hanem hitelességet és bizalmat is jelent. Egy ilyen együttműködés azt fejezi ki, hogy a partnerek készek egymást segíteni, ha spekulációs nyomás alakulna ki egy ország pénzügyi piacain – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Az elemzőintézet szerint az elmúlt években a magyar gazdaság többször is ki volt téve a forint elleni spekulációs nyomásnak. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 2022 őszén arra hívta fel a figyelmet, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya és a devizapiaci mozgások veszélyeztették a forint stabilitását, ami közvetlenül rontotta az inflációs kilátásokat.
A magyar fizetőeszköz gyengülésére egy klasszikus „önbeteljesítő” folyamat is hatott, így minél többen fogadtak a forint gyengülésre, annál jobban gyengült a valuta. A pénzügyi védőpajzs ezáltal egy megelőző lépés a kormány részéről.
Hozzátették, hogy amikor az Egyesült Államokhoz hasonló, nagyobb gazdaság pénzügyi védőpajzsot biztosít egy kisebb országnak – például Magyarországnak –, azzal megelőzheti vagy enyhítheti a spekulatív támadásokat.
A pénzügyi védőpajzs nemcsak gazdasági, hanem pszichológiai eszköz is. A befektetők és spekulánsok ugyanis elsősorban arra reagálnak, mit gondolnak a piac többi szereplőjéről. Ha azt érzik, hogy egy ország mögött erős szövetséges áll, kisebb az esélye, hogy támadást indítanak ellene.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány a híres Draghi-effektust említette példaként. A 2012-es euróválság idején Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kijelentette, hogy „az EKB mindent megtesz az euró védelmében”. Az említett mondat elegendő volt ahhoz, hogy leállítsa a dél-európai országok kötvényei elleni spekulációt anélkül, hogy tényleges pénzügyi beavatkozás történt volna. A piac számára a bizalom és a politikai háttér sokszor többet ér, mint a pénzügyi tartalékok.
