Mit hoz a magasabb minimálbér?
A minimálbér 2025-ös emelése egyszerre hordoz társadalmi igazságossági és gazdasági kockázati tényezőket. Az alacsony keresetűek számára a növekedés rövid távon reáljövedelem-emelkedést jelenthet, azonban ennek árát a fogyasztók fizetik meg az árak növekedésében. Ez különösen érzékenyen érinti azokat az ágazatokat – vendéglátás, szállodaipar, pékipar –, amelyek munkaerő-igényesek és pótlékos időszakban dolgoznak.
A gazdasági lassulás közegében a 12 százalékos emelés túlzottan meredeknek tűnik. Ha a vállalatok nem tudják továbbhárítani a költségeket a fogyasztókra, kénytelenek lesznek csökkenteni a profitot és visszafogni a beruházásaikat. Ez viszont hosszú távon lassítja a termelékenység és a bérek általános növekedését. A szürkegazdaság erősödése sem zárható ki, ami rontja az állami bevételeket, és csökkenti a munkavállalói jogbiztonságot.
A regionális különbségek a legnagyobb kihívás: míg a főváros és a nyugati régiók munkaerőhiánnyal küzdenek, addig a keleti megyékben a minimálbér aránya az átlagkeresethez képest már-már piacidegen. Ez arra kényszerítheti a vállalatokat, hogy csökkentsék a munkahelyteremtési hajlandóságukat, vagy áthelyezzék a működésüket olyan térségekbe, ahol a bérköltségeket könnyebb kitermelni.
Összességében a 2025-ös minimálbér-emelés rövid távon javítja a legalacsonyabb jövedelműek helyzetét, ám középtávon költségnyomást, inflációs hatást és regionális feszültségeket okozhat. A siker kulcsa abban rejlik, hogy a gazdaság képes lesz-e a termelékenység növelésére és a vállalatok tudnak-e alkalmazkodni a megemelkedett bérszinthez.
Az INESS elemzése szerint a szlovák gazdaság teljesítménye jelenleg gyenge, a vállalatok által létrehozott hozzáadott érték lassan bővül. A minimálbér emelése éppen ezért sok cég számára nem jelent fejlődési lehetőséget, hanem kényszerpályát: fedezni kell a pluszköltségeket, miközben a bevételek nem feltétlenül nőnek.
Az éves minimálbérköltség 111 euróval, 1245 euróra ugrik – ha a cégek ezt nem tudják árbevétellel kompenzálni, az új munkahelyek létrehozása maradhat el, vagy hosszabb távon a foglalkoztatottság is csökkenhet. Emellett fennáll a veszély, hogy a vállalkozások egy része a „fekete” fizetések felé fordul.
A makrogazdasági adatok is árnyalják a képet. A minimálbér három egymást követő évben 8 százalékkal nőtt, most viszont 12 százalékos ugrás következik.
