Mindenkinek a maga minimálbére
Az új év első nagy szakpolitikai bejelentése a 2026-os minimálbér meghatározása és kihirdetése volt. Az ezzel kapcsolatos miniszteri sajtótájékoztató természetesen nagy teret kapott minden kommunikációs csatornán, de néhány figyelemre méltó tényező mégis a háttérben maradt. Olyanok, amelyek például jobban megvilágítanák, hogy kinek milyen minimálbérre lehet igénye a valóságban, illetve, hogy egy-egy évben hogyan is számítják ki a minimálbér összegét.
Érthető módon leginkább Erik Tomáš (Hlas–SD) szociális- és családügyi miniszter hangsúlyozta, hogy a 2026-ban érvényes minimálbér egy euró híján száz euróval nőtt az előző évhez képest. Ezt el kell ismerni, valóban, összegszerűen, vizuálisan nagyot nőtt a minimálbér, hiszen 12 százalékos a növekedés. A szlovákiai munkáltatók álláspontját ismerve fel is tehetjük a kérdést, miként lehetséges ez? Mindjárt meg is válaszoljuk a kérdést: sehogy. Arról van szó ugyanis, hogy a munkaadók és a munkavállalók érdekegyeztető tanácsa nem jutott közös nevezőre a minimálbér 2026-os összegének kérdésében, így a korábban elfogadott törvénymódosítás eredményeként automatikusan az átlagbér 60 százalékában határozzák meg az adott évre vonatkozó minimálbér összegét.
A minimálbérért dolgozóknak minden plusz euró jól jön. A 99 eurós emelés jól hangzik, de látni kell a valóságot: ez a munkavállalónak valójában csak 69-73 eurós nettó növekedést jelent.
– mondta Mészáros András, a Magyar Szövetség gazdasági szakértője, s ha az összhatást vizsgáljuk, igazat kell adnunk neki.
A legnagyobb gond azonban mégsem ez, hanem az, hogy a növekedés csupán egy automatikus mechanizmus eredménye. Ez amolyan mentőöv arra az esetre, amikor a döntéshozók képtelenek a valós gazdasági mutatók alapján megegyezni. Szlovákiában is ideje lenne végre egy olyan rendszert felállítani, amely rugalmasan követi a gazdaság valós teljesítményét. Az eddigi gazdasági eredmények ismeretében azonban tudjuk, a jelenlegi kormánytól, illetve Ladislav Kamenický pénzügyminisztertől ezt aligha várhatjuk el.
– fogalmazott Mészáros András, a magyar párt gazdasági szakértője.
Itt kell mindjárt megjegyeznünk, arról már kevesebb szó esik, hogy a számítás alapját nem a tavalyi év, hanem a két évvel ezelőtti, tehát a 2024-es év átlagbére jelenti.
Természetesen ilyenkor azzal érvelnek, hogy 2026 január elején még nem lehet pontosan meghatározni az egy nappal korábban véget ért 2025-ös év átlagbérét, ami igaz is, az viszont például tudható, hogy 2025 első három negyedévében mekkora volt az átlagbér Szlovákiában. Ennek alapján saját, nem mérvadó, becsült számításaink szerint az idén érvényes minimálbérnek 915 euró helyett megközelítőleg 950 eurónak kellene lennie, azaz 35 euróval többnek, mint amit a 2024-es adat alapján kiszámolt az „automata”.
A sajtótájékoztatók és az erről szóló hírek szinte kivétel nélkül azt ismételgetik, hogy a minimálbér új összege 2026-ban 915 euró lesz. Egy lényeges információt, vagy inkább magyarázatot azonban elhallgatnak, mégpedig azt, hogy a 915 euró a végzett munka tényleges tartalma alapján meghatározott hat bérkategória közül a legalacsonyabb. Azaz ez csak a dolgozók egy részét érinti, a többiek minimális bérigénye ennél több is lehet.
Szlovákiában ugyanis hat kategóriát alakítottak ki az egyes munkakörök nehézségi foka, összetettsége alapján.
A legalsó, az 1-es szinten megállapított 915 euró azokat illeti meg, akik egyszerű, ismétlődő, előkészítő, főképpen manuális munkát végeznek, például a takarítókat, az árufeltöltőket, segédmunkásokat stb. A további szinteken a minimálbér annak függvényében növekedik, hogy mennyire összetett az elvégzendő munka, milyen szakmai tudást, illetve önállóságot követel meg, továbbá, hogy milyen a felelősséggel jár.
A hat kategória minimálibére a következőképpen alakul:
1. 915 euró
2. 1 031 euró
3. 1 147 euró
4. 1 263 euró
5. 1 379 euró
6. 1 495 euró
Cikkünket nem szakmai tanácsadásként fogjuk fel, így csak érzékeltetjük, hogy az egyes kategóriák közötti különbségek nem az adott munkakör elnevezésével vannak összefüggésben, hanem az adott munkával járó felelősség, az önállóság, a szakmai tudás és a döntési kompetencia függvényében alakulnak.
Ezért például az eladóknak, az adminisztratív, gépkocsivezetői, villanyszerelői munkát végzőknek, az egészségügyi nővéreknek, az ápolóknak, a könyvelőknek, a részlegvezetőknek érdemes a munkahelyükön működő szakszervezetnél, vagy akár munkaadójuknál érdeklődni az általuk végzett munka besorolásáról.
Sok helyen a munkaadók és a munkavállalók közti kollektív szerződések szabályozzák a bérek alakulását, az azonban alapszabály, hogy a szerződésbe foglalt bér nem lehet alacsonyabb, mint a hivatalosan megállapított minimálbér az adott kategóriában. Ezt igazolta lapunknak Milan Kuruc szakszervezeti aktivista a Pracujúca chudoba (Dolgozó szegénység) polgári társulás alapítója.
Érdemes tehát erre odafigyelni, hiszen nem mindenki számára a médiumokban gyakran emlegetett 915 eurós összeg a minimálbér!
Megjelent a MAGYAR7 3. számában.
