Milliárdos bevételre számít Brüsszel az olcsó kínai csomagok megvámolásából
Búcsút inthetünk a filléres távol-keleti internetes rendelések korszakának, miután az Európai Unió fokozatosan szigorítja a harmadik országokból érkező kiscsomagok vámolását. A júliusban bevezetett alapdíj után novembertől újabb tétellel drágul a szállítás, az intézkedéstől pedig évi hatmilliárd eurós bevételt várnak a brüsszeli döntéshozók a közös uniós kasszába.
Komoly összegeket, becslések szerint évente mintegy hatmilliárd eurót remél az Európai Unió költségvetése azokból a vámokból, amelyeket az unión kívüli online kereskedőktől érkező csomagokra vetettek ki. A 2028 és 2034 közötti uniós költségvetési ciklus előkészítését szolgáló európai bizottsági dokumentum egyértelművé teszi, hogy a szigorítás elsődleges célpontjai a túlnyomórészt Kínából érkező küldemények.
A korábbi gyakorlattal szakítva Brüsszel már júliusban eltörölte a 150 euró alatti postai küldemények vámmentességét, és egységesen három eurós vámot vezetett be minden egyes ilyen csomagra.
A szabályozás november elsejétől tovább szigorodik, ami még inkább megdrágítja a tengerentúli rendeléseket. A meglévő alapdíj mellé ugyanis egy további, kéteurós tétel társul, amelyet az adott csomagban található minden egyes árukategóriára külön-külön számolnak majd fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen küldemény minimális vámterhe öt euróra emelkedik, több különböző terméktípus együttes rendelése esetén pedig a végösszeg ennél is magasabbra rúghat.
A lépés hátterében az olcsó ázsiai termékek európai piacot elárasztó, soha nem látott dömpingje áll. A statisztikák szerint 2025-ben elképesztő mennyiségű, összesen 5,8 milliárd darab 150 euró alatti értékű kiscsomag érkezett az uniós tagállamokba, ami egyetlen év alatt 26 százalékos növekedést jelent a 2024-es adatokhoz képest.
Ezen küldemények túlnyomó többségét a kínai e-kereskedelmi óriások, mindenekelőtt a rendkívül agresszív árpolitikát folytató Shein és Temu platformjain feladott rendelések teszik ki, amelyek eddig szinte akadálytalanul kerülték meg az európai védővámokat.
A jelenlegi szabályok értelmében a beszedett vámok 75 százaléka folyik be közvetlenül az unió központi költségvetésébe, míg a fennmaradó 25 százalékot a vámkezelést végző tagállamok tarthatják meg saját kiadásaik fedezésére. Az Európai Bizottság tervei szerint azonban a következő hétéves pénzügyi keretidőszakban ez az arány jelentősen eltolódik majd Brüsszel javára, és a központi kassza a kiscsomagokból származó vámbevételek akár 90 százalékát is lefölözheti.
