Mi várható a jelzáloghitelek piacán?
A jelenlegi helyzet a jelzáloghitel-piacon kedvező, és a növekedés egyelőre folytatódik. Jövőre azonban több kockázati tényező miatt lassulás következhet be – ebben a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) és a hitelszakértők is egyetértenek. Szerintük a kamatok további, széleskörű csökkenésére már kevés a tér, inkább stagnálás várható.
A jelzáloghitelek növekedése 2025 folyamán fokozatosan gyorsult. Az új hitelek száma visszatért a hosszú távú átlaghoz, és az ingatlanárak emelkedésével összhangban nő az átlagos hitelösszeg is – mutat rá az NBS a legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentésében. Szeptemberben az éves növekedés elérte a 6,6%-ot, és a következő hónapokban akár 8–9%-ra is gyorsulhat. Középtávon azonban a hitelkereslet várhatóan gyengül.
– magyarázta a nemzeti bank.
A jegybank ezért óvatos az előrejelzéseiben. „Úgy gondoljuk, hogy a piac fokozatos lassulása várható” – mondta Marek Ličák, a Szlovák Nemzeti Bank pénzügyi stabilitási vezetője.
Peter Horčiak, a Simplea jelzálogelemzője szerint a kormány konszolidációs intézkedései negatívan hatnak majd a jelzálogpiacra. „Úgy vélem, jövőre minimális gazdasági növekedéssel számolhatunk, ami gyengébb hitelkereslethez vezethet. Akár stagnálás is jöhet” – fogalmazott.
Emlékeztetett, hogy az Európai Központi Bank júniusban csökkentette utoljára az irányadó kamatát 2%-ra, amely azóta változatlan.
„Ez Szlovákiában is látszik: a kamatok alig mozdulnak. Az új hitelek kamata 3,5–3,7%, a refinanszírozásoké körülbelül 3,2%” – mondta. Szerinte a bankok a kamatcsökkentés helyett inkább különféle ügyfélkedvezményeket alkalmaznak majd. „Nem várok jelentős változást a kamatokban” – tette hozzá.
A Universal maklérsky dom szakértője, Zuzana Pašková szerint a bankok jelenleg kampányszerű kamatkedvezményeket kínálnak, jutalmazzák az aktív számlahasználatot, a kártyás fizetéseket vagy a fenntarthatósági feltételek teljesítését. „A következő hónapokban nem várható jelentős kamatcsökkenés. A jelzálogkamatok nagyjából 3% körül mozognak majd, ügyfélbonitástól függően” – jelezte.
A költségvetési kockázatok és a kiszámíthatatlan politikai környezet növelik a bizonytalanságot, ami óvatosságra készteti a bankokat, és lassítja a kamatok csökkenését az eurózónához képest – értékelte Eva Šablová, a Fingo.sk hitelpiaci igazgatója.
„Jövőre nemcsak a kamatok stagnálására számíthatunk, hanem a közpénzügyek konszolidációjára is, ami rontja a lakosság pénzügyi helyzetét. Emiatt a bankok szigoríthatják az ügyfelek hitelképességének vizsgálatát is” – mondta.
A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint 2025 első három negyedévében a jelzálogkamatok átlagosan 0,4 százalékponttal csökkentek, 3,6%-ra. További kisebb csökkenés a bankok marketingakciói miatt elképzelhető, de Szlovákia továbbra is a drágább országok közé tartozik az eurózónában – figyelmeztetett a jegybank. „A jelzálogkamatok alakulása szorosan összefügg az állampapírhozamokkal, és így Szlovákia gazdasági és fiskális helyzetével” – olvasható a Pénzügyi stabilitási jelentésben.
