Mi éri meg jobban? Korengedményes nyugdíj vagy munkanélküli segély?
A jelenlegi helyzetben többekkel is könnyen előfordulhat, hogy néhány évvel vagy hónappal a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt útilaput köt a cége a talpára, azaz elveszíti az állását. De mi ilyenkor a teendő, illetve mi az, ami inkább megéri: munkanélküli segélyért folyamodni, és új állást keresni a hátralevő időre a nyugdíjkorhatár eléréséig, vagy korkedvezményes nyugdíjért folyamodni.
A pravda.sk portál egy példán szemléltetve próbál a bizonytalanoknak segíteni a kérdés eldöntésében.
Mária 2023. augusztus elsejével éri el a rendes nyugdíjkorhatárt, 2022. szeptember 30-ai hatállyal azonban elbocsátják a munkahelyéről. Az átlagos személyi bérpontja 1,0268, a ledolgozott évek száma pedig 40,3068. Havi kivetési alapja, amelyből a munkanélküli segélyt kiszámítanák: 920 euró. Korengedményes nyugdíjat kérjen, vagy inkább jelentkezzen be a munkaügyi hivatalba, és kérjen munkanélküli segélyt?
A korengedményes nyugdíj összegét úgy határozzák meg, hogy először kiszámítják a rendes öregségi nyugdíjat, amit aztán csökkentenek. Az öregségi nyugdíj kiszámítása a következő képlet szerint történik:
Átlagos személyi bérpont x Nyugdíjbiztosítási idő x Nyugdíj aktuális értéke
1,0268 × 40,3068 × 15,1300 = 626,20 euró
Ezt a nyugdíjat kapná tehát, ha már elérte volna a nyugdíjkorhatárt. Mivel azonban még nem érte el azt, a kiszámított nyugdíja minden megkezdett 30 nap után, ami még a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig hátra van, fél százalékkal csökken. Esetében 6,5 százalékkal, azaz 40,70 euróval csökken a kiszámított nyugdíj, mivel egy év hiányzik a rendes öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez.
A csökkentés után 585,50 eurós összeg marad, ami azonnal növekszik az ezéves 1,3%-os valorizációval, azaz 7,60 euróval. Így havi 593,10 euró összegű korengedményes nyugdíjat kapna, ami jövő év januárjában 11,8 százalékkal 663,10 euróra emelkedik.
Ha úgy dönt, hogy először bejelentkezik a munkahivatalba álláskeresőként és munkanélküli segélyt kér, hat hónapon keresztül a napi kivetési alap 50 százalékát kapja havonta.
Mivel a havi kivetési alapja 920 euró, a napi kivetési alapja 30,2466 euró. 30 napos hónapokban tehát havi 453,70 euró támogatást kap, a 31 napos hónapokban pedig 468,90 eurót – legfeljebb hat hónapon keresztül.
Ezt követően a következő év április elsejétől aztán korengedményes nyugdíjért folyamodhat.
Mivel a munkanélküliségi idő nem számít bele a nyugdíjbiztosítási időbe, ezért a korengedményes nyugdíjának kiszámításakor ugyanazt az átlagos személyi bérpontot és nyugdíjbiztosítási időt veszik figyelembe, mint az előző esetben. Mivel azonban hat hónappal később kéri a nyugdíját, a nyugdíja magasabb lesz, mintha már az elbocsátásakor kérte volna. 6,5 százalék helyett ugyanis csak 3,5 százalékkal csökken a korengedményes nyugdíja. Tehát:
1,0268 × 40,3068 × 15,1300 = 626,20 euró
Mivel csak 3,5 százalékot vonnak le a rendes nyugdíj összegéből (626,20), a nyugdíja 604,30 lesz. Ehhez az összeghez hozzászámolják a 11,8 százalékos valorizációt, így a korengedményes nyugdíja 675,60 euró lesz.
