Mi alapján adnak kölcsönt a bankok a járványhelyzet alatt? Mutatjuk!
A koronavírus-járvány egyik első gazdasági áldozata a lakossági jelzáloghitelek és kölcsönök intézménye volt. A bankok, reagálva a pandémia jelentette ökonómiai fenyegetésre, az elsők között alkalmazkodtak az új gazdasági helyzethez.
Sorra szigorítottak a korábban sok esetben talán túl megengedő szerződési feltételeken, így mostanra azok, akikhez tavaly még gyakorlatilag hozzávágták az egy százalék körüli törlesztőrészletű hiteleket, mára könnyen lehetnek hitelképtelenek, azaz egyetlen banktól sem kapnának kölcsönt. Az aktuality.sk kiváló cikkben szedte össze, milyen szempontok alapján döntik el a szlovák pénzintézetek, kiből lesz jó, illetve rossz adós.
A megváltozott gazdasági helyzetben is sokat számít a kérelmező munkahelyének stabilitása, illetve hitelképességével összefüggő gazdasági mutatói. Ugyanakkor a szakértők szerint a bankok, ahogy eddig is, a megváltozott gazdasági környezetben is szívesebben folyósítanak hitelt konkrét felhasználásra, azaz, ha a kérelmező lakást vagy házat venne a kölcsönből.
A szabad felhasználású hitelek feltételei viszont még tovább romlottak.
Ha a kérelmező már egy kész adásvételi előszerződéssel vagy az épülő ház tervrajzával megy be a bankba, biztosan nagyobb eséllyel jut hozzá a hitelhez. A korábbi 10% körüli önrészt, tehát a kérelmező által biztosított összeget, mára kivétel nélkül mindenhol 20% köré emelték. A korábbi gyakorlat, mely szerint a hiteligénylő egy másik, újabb banki hitelből finanszírozta az önrészt, gyakorlatilag megszűnt, az elemzők szerint nagyon kevés rá az esély, hogy a bank engedné ezt.
Az aktuality azt írja, a szabad felhasználású hitelek sem szűntek meg teljesen, de ha egy mód van rá, az igénylők próbálják inkább a kötött felhasználású kölcsönt választani, így nagyobb eséllyel juthatnak pénzhez.
A jelzáloghitelek is megváltoztak. A biztosítékként leterhelt ingatlanok értéke ugyan, köszönhetően a piacnak, folyamatosan emelkedett, de egyelőre beláthatatlan, mi lesz az ingatlanpiaccal a járvány után. Tudják ezt a bankok is, így sokkal óvatosabban értékelik fel a jelzálog alá helyezett házakat és lakásokat. Inkább alacsonyabb hitelösszeget ajánlanak, semmint olyan ingatlanhoz jussanak az igénylő fizetésképtelenségét követően, amelytől nem vagy csak nagyon nyomott áron tudnak megszabadulni.
Jelen állás szerint a vásárolt vagy építendő ingatlan árának 80%-ára adnak hitelt, a maradék 20%-ot önrészből kell biztosítania a leendő tulajdonosnak.
Az egy-két évvel korábbi kilencven százalékos gyakorlat mára teljesen eltűnt, sőt vannak bankok, ahol a nyolcvan helyett hetven vagy hetvenöt százalékos finanszírozásra van csak lehetőség. A szakértők szerint a bank számára egy menő környéken található lakás a legszimpatikusabb, erre adnak legkönnyebben hitelt. A nyaralók és hasonló ingatlanok építésére, vásárlására azonban egyre kevesebbet, ráadásul azon luxusingatlanok esetében is nagy körültekintéssel járnak el, amelyek értéke jóval meghaladja az átlagos piaci árat. Egy potenciális ingatlanválság esetében ugyanis a piac egész egyszerűen nem fogja tudni beárazni a luxusingatlant, az hiába ér rengeteg pénzt, ha a piacon nem lesz, aki ezt megfizesse. Tudják ezt a bankok is, így igen óvatosan adnak hitelt az ilyen ingatlanokra. A gazdasági elemzők ugyanakkor nem győzik kihangsúlyozni, érdemes minél több bankot felkeresni, melyek egymás konkurensei. Gazdasági válság ide vagy oda, kénytelenek harcolni az ügyfelekért. Ebből pedig a hiteligénylő profitálhat!
