Meredeken megugrottak a nyugdíjkiadások, de mi áll ennek hátterében?
A nyugdíjkiadások Szlovákiában gyorsabban nőnek, mint maga a gazdaság. Ez a trend fokozza a nyomást a közpénzekre, és kérdéseket vet fel a nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról. Hogy mi áll a kiadások meredek növekedése mögött, és milyen fejlődés várható a következő időszakban, azt a Költségvetési Tanács (RRZ) vizsgálta.
2018 és 2025 között a nyugdíjkiadások Szlovákiában a tanács szerint gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. A kiadások ugyanis a GDP 8%-áról 9,5%-ára emelkedtek. Az EU-ban ez az egyik legnagyobb növekedés. 2025-ben ez a gyorsabb növekedés 2,1 milliárd eurónyi többlet-nyugdíjkiadást jelent – közölte az RRZ a közösségi oldalán. Mivel a nyugdíjrendszer bevételei a GDP arányában nem növekedtek, az elemzők szerint ez további terhet ró az államháztartási hiányra.
A tanács azt is megnevezte, miért emelkedtek ennyire a nyugdíjkiadások – összesen a GDP 1,5%-ával. A jogszabályi változások 0,65% GDP-arányú (kb. 0,9 milliárd eurós) növekedést okoztak. Ide tartozik főként a magasabb és általános 13. nyugdíj, a szülői nyugdíj, valamint a rokkantsági nyugdíjak felülvizsgálata.
Jelentős hatása volt a sokat emlegetett előrehozott nyugdíjazási hullámnak is, amelyet a tanács 0,3% GDP-re, azaz 0,4 milliárd euróra becsült. „Az újonnan megállapított nyugdíjak első valorizációjának rendszertelen beállítása 2023–2024-ben erős előrehozott nyugdíjba vonulási hullámot váltott ki. A korábbi időszak magas inflációja, amelyhez a valorizáció igazodott, azt eredményezte, hogy sok biztosított számára az előrehozott nyugdíj kedvezőbb volt, mint ha egy vagy két évvel később a rendes időpontban kapták volna meg,” figyelmeztet az RRZ. Ezt a hatást tovább erősítette egy törvénymódosítás, amely enyhítette az előrehozott nyugdíj feltételeit, így szélesebb kör számára vált elérhetővé.
A nyugdíjkiadások növekedésének másik fontos tényezője a társadalom elöregedése, amely 0,3% GDP-t (0,4 milliárd eurót) tett hozzá a kiadásokhoz. Ez a gyakorlatban a nyugdíjasok számának növekedésében jelentkezik, az előrehozott nyugdíjazási hullámtól függetlenül. Az utolsó kimutatott ok az inflációs sokk, amely 0,3% GDP-vel, szintén 0,4 milliárd euróval emelte a kiadásokat.
– tette hozzá az RRZ.
A költségvetési tanács szerint a nyugdíjkiadások a jelenlegi makrogazdasági feltételek mellett a GDP arányában tartósan magas szinten stabilizálódnak. A társadalom elöregedése és a szülői nyugdíj 2026-tól történő visszaállítása (személyi jövedelemadó-átirányítás formájában) tovább fogják növelni a kiadásokat.
Ezzel szemben a mérséklődő infláció, az előrehozott nyugdíjazások ideiglenes negatív hatásának kifutása, valamint a második nyugdíjpillérből jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok számának növekedése mérsékelheti ezt a növekedést.
