Mercedes-Benz GLA 250e: Hibridet is hozott a frissítés - KÉPEKKEL
A Mercedes jelenleg abszolút világcsúcstartó a szabadidő-autók kínálatában. Sőt, nemcsak a világon, hanem talán az egész lakott kozmoszban.
A különböző méretosztályokat, meghajtásokat és karosszériatípusokat összegezve ugyanis 11 ilyen jármű közül válaszhatnak a csillagos márka rajongói. Illetve van egy tizenkettedik is: a kemény terepjárók kategóriájába tartozó G-osztály. Az elképesztően gazdag listán a GL sorozat az, amely felöleli a teljes méretskálát, a kompakt GLA-tól egészen az ultraluxus Maybach GLS-ig. Talán egyszer azt is megfuttathatjuk, egyelőre azonban a felfrissített legkisebb modell konnektoros hibrid változatát kaptuk meg tesztelésre.
Mit szépítsük: kívülről bizony nagyítóval kell keresni a frissítés hozadékait.
Változatlan maradt a karosszéria kupés formája, a gyémántmintázatú maszk szintén, benne a monumentális márkajelvénnyel.
Egyedül a fényszórók alatti kvázi légnyelőket fazonírozták át annyiban, hogy külön keretbe kerültek. Maguk a fényszórók pedig most a márka szakzsargonjában MULTIBEAM LED kivitelűek, tehát a távolsági fény kitakarja a szemben jövő járműveket. Hátul is csak a lámpák belső tagolása jelent újdonságot, minden más – a kupésan megdöntött keskeny szélvédő, az impozáns tetőspoiler, a krómkeretű dupla kipufogó – maradt a régiben.
A szellős, ötküllős könnyűfém keréktárcsák tesztautónkon 19 hüvelykesek voltak, de húszcolosak is rendelhetők, ami egy kompakt SUV-nél egyedülálló opció.
Itt már több újítást találunk. Eltűnt például a középkonzolra fektetett hatalmas táblagép, amely tényleg aránytalanul nagy volt ebben az autóban. A központi kijelző most a digitális műszerfal folytatása, és gyakorlatilag egyetlen felületet alkot vele. Emiatt a kör alakú szellőzőnyílások is egy szinttel lejjebb, közvetlenül a klímapult fölé kerültek. Mindez sokkal harmonikusabb látványt nyújt a korábbihoz képest, a méretarányosságról nem is beszélve. Maradt viszont a kezelőszervek tipikus „mercis” elrendezése, tehát: a sebességváltó karként működő jobb oldali bajuszkapcsoló, és ennek hozadékaként a fényszórók, irányjelzők, ablakmosók összezsúfolása a baloldalin. Mindenért kárpótolnak azonban az autó csúcsszintű vezetéstámogató rendszerei, amelyek már-már az önvezetés kategóriájába tartoznak.
Az adaptív tempomat például érzékeli a helységnév-, illetve a sebességkorlátozó táblákat, és hozzájuk igazítja a jármű sebességét; ezeken túl pedig automatikusan gyorsít vissza a beállított tempóra.
Sávtartás, holttérfigyelés, koccanásgátló ésatöbbi: magától értetődő dolgok, az automatikus beparkolás szintén. Amit viszont nem tudtam megszeretni, sőt megszokni sem: egyes funkciók „simogatós” vezérlése. Legtipikusabb példája a rádió hangerejének beállítása, ahol nehéz volt arany középutat találni a némítás és az ordítás között. Még szerencse, hogy klasszikus potméter is volt a középkonzolon… A legvégére pedig annyit, hogy a szereltség értékes eleme volt még a kétrészes panorámatető, amely ilyen méretben szintén egyedülállónak számít ebben a kategóriában.
A tesztautó plug-in hibrid technikája szintén a frissítés hozadéka. Paramétereit lásd a műszaki adatokban, de bőven akad még róla egyéb tudnivaló. Például a hatpozíciós menetmód-választó (elektromos vagy hibrid üzemmód, az akkumulátor adott szinten tartása, Comfort és Sport rezsim, személyre szabott beállítás). Vagy a sokfokozatú energia-visszatermelés (rekuperáció), a fékeket kiváltó szinttől kezdve egészen a vitorlázásig; ezeket a volán mögötti, tökéletesen kézre álló lepkeszárnyakkal váltogathatjuk. Na meg az autó kisebb csodája: mutathat akármekkora nullát az akku töltéskijelzője, a telep még ilyenkor is be tud segíteni, főleg a gyorsításokba. Ennek eredményes az üres aksival is alig 4 liter feletti benzinfogyasztás!
A kétkuplungos nyolcfokozatú automata váltó is megér egy külön misét: gyakorlatilag észrevehetetlenül kapcsol, és a különböző menetmódokra is adekvát módon reagál.
Hogy kemény gázadásnál mégis érezzük, pontosabban halljuk a váltásokat, az az ilyenkor kissé bántóvá erősödő – és benzineshez képest meglepően nyers – motorhangnak köszönhető. Ami viszont nem biztos, hogy zavar egy EVO 100 Plus vércsoportú sofőrt; akit viszont igen, az kárpótolhatja magát a szenzációs fogyasztássa.
