Mennyi lesz a benzin ára, ha kiiktatjuk az oroszokat?

Marek Senkovič a Hospodárske noviny szlovák gazdasági újságnak beszélt Szlovákia lehetőségeiről az orosz nyersanyag-import helyettesítése esetén.

A Slovnaft igazgatója elmondta, ha nem szélesedik ki az orosz-ukrán háború, nem látja okát a kőolajár növekedésének.

Ha mégis elmélyülne a konfliktus, ez a koronajárvány vagy 2009-es amerikai bankcsődök időszakához hasonló visszaeséshez, gazdasági recesszióhoz vezetne, ami mindig az árak esésével jár.

A szlovák árak megkésve reagálnak a világpiaci árakra, mert hetente csak egyszer-kétszer változtatják azokat a korábbi átlag alapján, eltérően más országoktól, ahol naponta akár többször is frissítik az árakat. Az átlagoló módszer kedvezőbb a fogyasztók szempontjából, mert kiegyenlíti az árak szélsőséges hullámzását.

A fogyasztási adó, amelynek a részaránya az utóbbi időben csökkent a teljes árban, bizonyos kiegyenlítő hatással bír a fogyasztók szempontjából, mint ha teljesen kiszolgáltatottak volnának az árváltozásoknak.

Ha teljesen leállna a kőolaj behozatala a Barátság kőolajvezetéken, viszonylag rövid időn belül helyettesíthetné azt az Adria vezeték is. A MOL-csoport az utóbbi 7 évben 170 millió dollárt invesztált ez utóbbiba, aminek a tartályait körülbelül 2 hónap alatt lehetne feltölteni a tankerhajókból.

Az utóbbi pár hétben az vált kérdésessé, vásároljunk-e orosz kőolajat, vagy a behozatal leállításával próbáljuk-e megállítani az ukrajnai agressziót?

Orosz kőolajimportból származik jelenleg az európai fogyasztás 27 %-a. Ehhez jön még az orosz ellenőrzés alatt szállított kazah import (mintegy 7%), részben a Fekete-tengeri kőolajvezetéken, amit jelenleg leállítottak. További 35 %-ot Irak, Szaúd-Arábia, Nigéria Líbia és Angola szállít Európának. Az Egyesült Államok, Anglia és Norvégia 20 %-kal részesedik az európai behozatalban.

Ez utóbbiak ára nem volna annyira kedvező, főként mivel a kiaknázásuk és a szállításuk bővítése is további költségekkel járna.

Ha tehát Európa betiltja az orosz kőolaj behozatalát, maga alatt vágja a fát. Nem volna annyira könnyű azt máshonnan vagy más energiaforrásokból biztosítani. A pozsonyi Slovnaft látja el nagyobbrészt Csehországot és Ausztriát is a kisebb olasz és német kőolaj-behozataluk mellett, ráadásul az ottani a finomítók 17 %-ban szintén orosz kézben vannak. Vajon ezeket is érintené az embargó?

Jobb volna üzleti számítások alapján döntéseket hozni, és nem ideológiailag. Ha Európa embargót vezet be az orosz kőolajra, Szlovákia sem exportál többet külföldre. De akkor mit várhatunk el a szövetségeseinktől? Az energiaellátás mellett más téren is hiányok mutatkoznak. Több ország már korlátozza némely élelmiszer kivitelét is, és szükség esetén további adminisztratív korlátozásokat is  be lehet bevezetni az élet más területein.

A ma még gazdag és integrálódó Európa célja az lenne, hogy csökkentse a függőségét és, mérsékelve a felesleges pazarlást, a környezeti ártalmakat is. Ezeknek a távlati céloknak a megvalósítása hosszabb időbe telik. De addig is élnünk kell valahogy. Ezért kellene fejleszteni az atom- és szénerőműveket is. Amit Európa eddig elért, azt egységes föllépésének köszönhetően sikerült elérnie. A közös szabályozásban rejlenek nem kis részt a gazdasági sikereink és a mai életszínvonalunk.

Ami pedig az orosz kőolajat és gázt illeti, ha nem mi, végül megveszi valaki más, és megerősödik – esetleg a mi kárunkra is. Egyelőre nincs baj az orosz nyersanyagok behozatalával, amiből Ukrajnát is támogathatjuk. Jó lenne, ha mindez így maradna.