Megint jönnek a drága élelmiszerek?
Annak ellenére, hogy a magas infláció időszaka után a bérek is elkezdtek növekedni, legalábbis a statisztikák szerint, az államháztartás bizonytalan kilátásai miatt érkező konszolidációs intézkedések ismét rontják a gazdasági várakozásokat, sőt egyre nyilvánvalóbb, kevesebbet vagy éppen máshol vásárolunk a rosszabb időkre készülve. Vajon az infláció is felgyorsul?
A statisztikai adatok szerint a hazai fogyasztók áprilisban pesszimistább hangulatban voltak, mint egy hónappal korábban, negatívabban ítélték meg a gazdasági helyzetet és a munkanélküliség alakulását. A pesszimizmus a kereskedelem és a szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozók körében is uralkodó volt, amit a tranzakciós adó bevezetése is erősíthetett. Az iparban és az építőiparban viszont a vállalkozók kissé derűlátóbban nyilatkoztak.
Eközben márciusban a szlovákiai kiskereskedelmi forgalom éves szinten 2,5%-kal esett vissza, így második hónapja alacsonyabb az értéke, mint az előző év azonos időszakában. Szezonálisan kiigazítva havi szinten is csökkent, mégpedig 1%-kal.
Az éves szintű forgalomcsökkenés kilenc kiskereskedelmi ágazatból hatban is megfigyelhető volt. Ez elég erőteljesen mutatja a hangulatot. A teljes szektor eredményét elsősorban a hipermarketek és szupermarketek, azaz a legnagyobb, 40%-os részesedéssel bíró szegmens befolyásolta, ahol a forgalom éves szinten 4,5%-kal csökkent.
Ami a sokat emlegetett pénzromlást érinti, az infláció márciusban (ez az adat a legfrissebb), éves összevetésben 4%-ot ért el, ami enyhén gyorsuló növekedést jelent. Éves alapon mind a 12 háztartási kiadási kategóriában emelkedtek az árak: a legalacsonyabb növekedést a közlekedés területén (1,1%), a legmagasabbat az oktatásnál (10,6%) mérték.
Az Európai Unió inflációs helyzete 2025 tavaszán összetett képet mutat: míg az általános árszínvonal fokozatosan közelít az Európai Központi Bank (EKB) 2%-os céljához, bizonyos területeken továbbra is jelentős áremelkedés tapasztalható.
Az Eurostat adatai szerint az euróövezet éves inflációs rátája 2025 márciusában 2,2% volt, tehát jóval alacsonyabb a szlovákiainál, ami enyhe csökkenést jelent a februári 2,3%-hoz képest . Az EU egészében az infláció 2,5%-ra mérséklődött márciusban, szemben a februári 2,7%-kal.
A hazai összinfláció növekedését leginkább az élelmiszerek és az alkoholmentes italok drágulása befolyásolta, amelyek ára 3,2%-kal nőtt az előző évhez képest. Ezen belül az alkoholmentes italok ára kiemelkedően, 15%-kal emelkedett, és kétszámjegyű áremelkedést tapasztaltak mind az ásványvizek és gyümölcslevek, mind a kávé, tea és kakaó esetében. Az élelmiszerek ilyen szintű drágulása súlyos szociális problémákat okozhat, mert éppen a legszegényebb réteget érinti leginkább e kiadások növekedése, bevételeik legnagyobb részét éppen a lakhatás mellett erre a tételre fordítják. Az infláció így nemcsak közgazdasági kérdés, hanem mindennapi erkölcsi tapasztalat is: meddig igazságos a piac szabadsága?
Az olajok és zsírok 13% feletti drágulása már kilenc hónapja makacsul tartja magát – és senki sem tudja biztosan, mikor enged. A tej, sajt, tojás, gyümölcsök és édességek 4–7%-os drágulása szintén nem tűnik ideiglenesnek, inkább úgy viselkedik, mint egy „vendég”, aki nem akar távozni.
Az infláció emelkedéséhez továbbra is leginkább a kisebb súlyú kiadási csoportok járultak hozzá. Ezek közé tartozik a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, ahol az árak 8,7%-kal emelkedtek, főként az éttermekben és étkezdékben való étkezés drágult. Jelentős hatása volt annak is, hogy a különféle áruk és szolgáltatások – például fodrászati, szépségápolási, pénzügyi szolgáltatások és biztosítás – ára csaknem 7%-kal növekedett. Az inflációt növelte továbbá az alkoholos italok és dohánytermékek 5,9%-os drágulása, különösen a bor, a tömény szeszes italok, a sör és a dohányáru.
A legnagyobb kiadási tétel – a lakhatás és energiaköltségek – idén 2,4%-kal emelkedtek. Ez első ránézésre mérsékeltebb tempó, de a részletek árulkodóak: a víz- és szemétszállítási díjak két számjegyű növekedést mutattak, míg a távhő ára ugyan csökkent, de aligha kompenzálja a többi emelkedést.
A lakhatás nem csupán közgazdasági mutató – ez az ember biztonságérzete. Egy olyan társadalomban, ahol egyre többen költöznek vissza a szülőkhöz vagy albérletbe mennek, mert nem tudják finanszírozni az önálló életet, az infláció nem statisztika, hanem egy új normalitás.
Ami a Szlovák Nemzeti Bank és a pénzügyminisztérium elemzéseit illeti, óvatos derűlátással tekint a jövőre, és 2025 második felére a 3% alatti inflációs szint elérését tűzték ki célul. Ez szép ambíció, de jelenleg inkább a remények, mint a garanciák világába tartozik.
Az Európai Központi Bank várható kamatcsökkentései enyhíthetik a gazdasági nyomást, de a szlovák inflációs struktúra egyértelműen kínálati jellegű is – tehát az energiaárak, szolgáltatási díjak és alapélelmiszerek oldaláról érkező nyomás aligha szűnik meg magától.
Továbbra is fennáll a veszély, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások – főként a nyugdíjasok, egyedülálló szülők vagy kisgyerekes családok – számára a hivatalos inflációs adat nem tükrözi a valóságot. Számukra ugyanis más a fogyasztói kosár: arányaiban sokkal többet költenek élelmiszerre és lakhatásra, ahol a legnagyobb volt a drágulás.
Megjelent a Magyar7 2025/20. számában.
